A svájciak nyolcszor annyit keresnek, mint mi

Ha térségünk egy főre jutó átlagos vásárlóerejét 100-nak vesszük, akkor Budapest 256, Fejér 216 (15. hely), Győr-Moson-Sopron pedig 214 százalékot (17. hely) ér el. Közép- és Kelet-Európában az első négy helyet szlovének foglalják el, majd Prága következik, és további hét szlovén terület után Budapest. A listavezető Közép-Szlovénia indexe 311 százalék.

38 ország, 1500 régió

Összesen 38 európai ország, illetve 1 500 régió lakóinak vásárlásra fordítható jövedelmét számították ki a GfK csoport nürnbergi központjában. A kereskedelem nemzetközi értékesítési lehetőségeinek elemzésére megfelel az euróban kifejezett vásárlóerő, állapítja meg az adatokat kiegészítő tanulmány, mivel végül is a fogyasztók rendelkezésére álló pénzösszegektől függ, hogy egy-egy terméket meg tudnak-e venni. Különösen a prémiumszolgáltatásoknál és termékeknél ajánlja a GfK a vállalatoknak, hogy eladásaik tervezéséhez a pénzben kifejezett vásárlóerőt használják fel.

Svájc az élen

Az európai listát a 2001-es adatok alapján a svájciak vezetik, egy főre jutó 25 603 eurós nettó jövedelmükkel. Luxemburg 24 623 euróval második, majd Skandináviából Norvégia, Dánia és Izland következik.

Régiónk vizsgált országai közül Szlovénia áll legelöl, 6 435 euróval. Ez egyrészt az európai 19. helyhez, másrészt a többi közép- és kelet-európai ország közül való kiemelkedéshez elég. A második Magyarország mutatója ugyanis már csak 3 213, Csehországé 3 020, Lengyelországé pedig 3 019 euró.

A románok 986 eurója Szlovéniához képest egyhatod, és Európában a 30. pozíciót jelenti. A 38. helyen található Moldávia lakóinak 223 euró áll rendelkezésre, több mint 6 000 euróval kevesebb, mint a szlovéneknél. A svájciakhoz képest viszont még az egy századrészt sem haladja meg.

Vásárlóerő-paritás

A GfK szakértői szerint azonban a jólét kifejezésére alkalmasabb a vásárlóerő-paritás, mivel kiküszöböli az egyes országok árszínvonalának különbségeit. Ez a mutató inkább az alapvető szükségleteket kielégítő szolgáltatások és termékek értékesítésének tervezéséhez használható, mivel a nagy és alacsony jövedelmű országok közti különbségeket enyhíti. A fejlett életszínvonalú országokban ugyanis általában magas az árszínvonal, és a kiadásokból viszonylag jelentős részt kötnek le a drágább termékek.

Így Luxembourg az első

Az egy főre jutó németországi vásárlóerőt tekintik 100 százaléknak az összehasonlításnál, s ezen az alapon már Luxemburg vezet, 153 százalékos indexével, míg Svájcban a magas árszínvonal miatti 128 százalékos mutató csak a második helyhez elég.

"A jólét európai szigeteinek" nevezi a tanulmány a rangsor nyolc első helyén álló régiókat: Genf 180-as, Párizs 159-es, a svájci Zug városa, Luxemburg majd Basel, a francia Hauts-de-Seine, a német Hochtaunus járás majd Bologna 139-es indexszel alkotja az európai élmezőnyt.

A vizsgált 1 200 nyugat-európai régióhoz képest Közép- és Kelet-Európa legfejlettebb régióinak még van mit behozniuk. A négy első helyen található szlovének mutatói 76 és 70 százalék között mozognak, a németek átlagos 100 százalékához képest. Az ötödik Prága 68-as.

Nagy a vidék-Budapest különbség

A nürnbergi GfK-tanulmány a 19 megye és Budapest összevetése alapján a főváros és a vidék közötti különbséget hangsúlyozza. A vásárlóerő ugyanis évi 4 019 euróval Budapestre, továbbá környékére és az északnyugati megyékre összpontosul. Viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 2 625 euró az átlag.