Szilvia
5 °C
16 °C

Globalizációval a szegénység ellen

2002.07.11. 13:05
A globalizáció, szemben kritikusai állításaival, nemhogy nagyobb szegénységhez vezetett, de éppenséggel csökkentette a nyomorban élők arányát, áll egy most megjelent tanulmányban.
A Center for Economic Policy Research nevű londoni kutatóintézet hétfőn publikált jelentése szerint a szabadkereskedelem - a vámok csökkentése és a nemzetközi kereskedelem bátorítása - számottevően hozzájárult a gazdasági növekedéshez, és mind a szegények, mind a gazdagabbak jövedelmét megnövelte. "A nyomorban élők aránya ma kisebb, mint valaha" - húzza alá a jelentés.

A szerzők elismerik, hogy azoknak a száma, akik naponta 1 dollárnál kevesebből tartják fenn magukat, nemigen változott az elmúlt 50 évben. Arányuk viszont a felére csökkent: 1950-ben az emberiség több mint fele élt nyomorban, vagyis kevesebb mint napi 1 dollárból, 1992-ben pedig már csak 24 százaléka. "Noha természetesen ma is túlságosan sok a szegény, a globalizáció sokat tett a probléma felszámolásáért annak arányait tekintve" - írják a szerzők.

A jelentés, melynek elkészítését az Európai Bizottság támogatta, főként 1992-es adatok használ, mert nem mindenhol volt frissebb hozzáférhető. A szerzők szerint azonban számos tanulmány, amely frissebb adatokra épít, megerősíti következtetéseiket.

A tanulmány szerzői elismerik, hogy a szabadpiaci kapitalizmus bevezetésének sok országban komoly ára van, és rövidtávon számos problémához vezethet. Mégis elutasítják a globalizáció kritikusainak azon állítását, hogy a nyugati típusú kapitalizmus a szegényekkel fizetteti meg a multinacionális vállalatok és a gazdag országok sikereinek árát.

Egyenlőség-egyenlőtlenség

A jelentés szerint ugyan igaz, hogy a legszegényebb és leggazdagabb országok között nőtt a gazdasági szakadék, de erről főként az afrikai gazdaságok stagnálása vagy visszaesése tehet. Ezért aligha lehet a globalizációt vádolni, vélik a szerzők, hiszen ezek az országok alig-alig kötődnek a globális gazdasághoz. A globális gazdaságba hatékonyan bekapcsolódó fejlődő országok, például India vagy Kína, jól jártak.

"Hogy Afrika katasztrofális teljesítményét annak köszönheti-e, hogy nem eléggé globalizálódott, vagy pedig egyszerűen az afrikai vezetők rossz politikájának, az oktatás alacsony szinvonalának és a civil társadalom fejletlenségének, azt nagyon nehéz volna megmondani" - áll a jelentésben.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a legtöbb országban éppenséggel kiegyenlítettebbé vált a vagyonmegoszlás szegények és gazdagabbak között.

A globalizáció kritikusainak azon állítására, hogy a multinacionális vállalatok gyakran kihasználják a fejlődő országok munkásait, nevetséges bérekért és rossz munkakörülmények között dolgoztatják őket, a szerzők azt válaszolják, hogy bár ez sokszor igaz, a helyi vállalatok általában még annál is rosszabbak, ráadásul a bérek reálértéke szinte mindenhol nőtt.

A jelentés elkészítését támogató Európai Bizottság Brüsszelben kritizálta annak egyes állításait, noha főbb kijelentéseivel egyetértett. "Ez a tanulmány sok tekintetben vitát fog kavarni, főként a közgazdász-társadalom főbb körein kívül. Olyan kijelentéseket tartalmaz, amelyek homlokegyenest ellenkeznek a globalizáció kritikusai által vallottakkal" - írta Romano Prodi bizottsági elnök.

Nem ilyen egyszerű?

Szintén óvatosságra int Akar László, a Gazdaságkutató Intézet igazgatója. Akar az Indexnek nyilatkozva egyetértett azzal, hogy a gazdaság globalizálódása hasznos és segíti az egyes országok felzárkózását, megerősödését, de aláhúzta, hogy ehhez szükség van arra, hogy az adott ország politikájában, intézményrendszerében megfelelően felkészüljön a világgazdasághoz való csatlakozásra. "A globalizáció nem egy olyan dolog, ami egyszerűen csak átgázol a világon" - mondta Akar.

A szegénység csökkenését mutató adatokhoz Akar annyit fűzött hozzá, hogy ezt aligha lehet mind a globalizáció számlájára írni. Rámutatott, hogy például Kína a világtól jórészt elzártan fejlődött, és hogy sok más ország fejlődését is saját, helyi politikái segítették elő.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?