Etelka, Aletta
-3 °C
1 °C

Hamisítják a magyar GDP négyötödét

2007.02.06. 08:10
Szakemberek szerint ma már a filmektől a szoftvereken, sportszereken, ruhákon és kozmetikumokon át az órákig és az ékszerekig gyakorlatilag mindent hamisítanak. A kalóztermékek piaca évről évre két számjegyű ütemben bővül, mára elérte a magyar gazdaság éves teljesítményének nyolcvan százalékával felérő százmilliárd dollárt.

Százmilliárd dollárra, azaz Magyarország GDP-jének mintegy négyötödére rúg világszerte a termékhamisítók által okozott kár – állítja a WIPO. A szellemi tulajdon védelmével foglalkozó nemzetközi szervezet fél tucat üzleti szövetséggel és az Interpollal együttműködve a múlt héten nagyszabású konferencián tekintette át az egyre nagyobb problémát jelentő kalózkodás kérdését.

Nemcsak veszteséges, veszélyes is

A résztvevők hangoztatták: ma már a filmektől a szoftverekig, a sportszerektől a ruhákig, a kozmetikumoktól a gyógyszerekig, az autóalkatrészektől az órákig, az élelmiszerektől az ékszerekig gyakorlatilag mindent hamisítanak, és a kalóztermékek piaca évről évre két számjegyű ütemben bővül. A hamisítók nemcsak a jogosan gyártóknak és az adóbevételektől eleső kormányoknak okoznak súlyos veszteséget, de a fogyasztók egészségét, sőt néha életét is veszélyeztetik – mutat rá Peter Brabeck-Letmathe, a Nestlé vezérigazgatója.

Magyarországon is óriási gondot jelent a márkatermékek hamisítása, illetve utánzása, ám a gyártókat, a vállalatokat, az államot és a fogyasztókat érő károkra nehéz megbízható becslést adni – mondta a Világgazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint elsősorban a ruházati és műszaki cikkeknél, illetve a kozmetikumoknál és más vegyi áruknál jellemző a hamisítás. Ezeknél a termékcsoportoknál annál is inkább nagy kísértést jelent a márkák lekoppintása, mivel az óriási árumennyiség miatt képtelenség mindent ellenőrizni, így a lebukás veszélye nem túlságosan nagy. Az élelmiszereknél valamivel jobb a helyzet, itt a hatóságok nagyobb arányban tudják ellenőrizni a polcokra kerülő termékeket – tette hozzá Vámos György.

A múlt heti világkonferencia résztvevői hangsúlyozták az állami és üzleti szereplők összefogásának fontosságát a kalózok és a hamisítók elleni harcban, ugyanakkor a rendezvénynek kevés kézzelfogható eredménye volt. Ezek közé tartozott, hogy az Interpol közölte: új online adatbázisának köszönhetően a különböző országok nyomozó szervei közvetlenül hozzáférhetnek a szerzői jogsértésekre vonatkozó vállalati bejelentésekhez.

Kína az éllovas

A termékhamisítások klasszikus terepét továbbra is a fejlődő országok jelentik, ezen belül is Kínában érezhetik magukat a legnagyobb biztonságban a kalózok. Peking ugyan az utóbbi időben szigorította az erre vonatkozó jogszabályokat, ám nyugati források szerint a törvények betartatása egyáltalán nem könnyű.

Jellemző példa, hogy a Faber-Castell írószergyártónak 2004-től mostanáig nem sikerült elérnie annak a kínai cégnek a rendreutasítását, amely az ottani hatóságoknál jogtalanul bejegyeztette a német vállalat logóját. A sors iróniája, hogy ma már a kalózok mellett egyre gyakrabban a megkárosított gyártó cég is kínai vagy hongkongi; ez reményt ad arra, hogy előbb-utóbb Peking is keményen lecsap a termékhamisítókra.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!