Hitelkártyák környezetvédőknek

2008.02.15. 09:34
A státusszimbólumnak számító arany-, platina- és egyéb topkártyák mellett a fejlett országokban egyre többen a kártyabirtokosok környezettudatosságát hirdető plasztikok láttán kapják fel a fejüket. Aki ilyen kártyát használ, az elvásárolt pénzének egy részét környezetvédelmi alapítványhoz juttatja. Nem árt persze tudni, hogy ezek a plasztikok kedvezőtlenebb konstrukciókat kínálhatnak hagyományos társaiknál.

A környezetbarát plasztikok esetében tulajdonképpen affinity kártyákról beszélhetünk, ami annyit tesz, hogy a vásárlási tranzakciók általában egy százalékát valamiféle zöld célra továbbítja a kártyatársaság. A leggyakrabban ez az összeg egy olyan alapítványnál köt ki, mely sokféle környezetvédelmi tevékenységet folytat, illetve ilyen célokért küzd.

Választhatunk szervezetek között

A tengerentúli piac már eljutott abba a stádiumba, hogy az ügyfelek nem csak a kártya zöld mivoltára fókuszálnak, hanem egyre konkrétabban meg akarják tudni, hova is megy a felajánlott pénz. Ez meglepő módon nem tartozik a legegyszerűbb feladatok közé, az online katalógussal is rendelkező konstrukciók mellett ugyanis szép számmal akadnak kevésbé transzparens termékek is, melyeket mindenféle konkrét ígéret nélkül igyekeznek eladni az egyre több lázban égő ügyfélnek. Magától értetődő, hogy csakis teljesen átlátható terméket szabad választani, különben teljesen hiába vállalja a kártyabirtokos a felárat a nemes cél érdekében, merthogy ezek a plasztikok azért drágábbak a hagyományos hitelkártyáknál.

Amennyiben a fő kondíciók mentén hasonlítjuk össze a zöldkártyákat a többivel, akkor az amerikai piacot alapul véve azt láthatjuk, hogy a környezetbarát termékek a kamaton kívül szinte mindenben hasonlóan árazottak mint hagyományos társaik. A kamat azonban egyes konstrukcióknál olyan szinten irracionális magasságokba szökik, hogy gyakorlatilag kiárazza őket a piacról.

Akadnak persze széles körben kedvelt konstrukciók, ebbe a csoportba tartozik a Chase World Wildlife kártyája, mely a WWF-et (World Wildlife Fund) támogatja, hogy megmenthessék a kihalás szélén álló fajokat. A GE Money Earth Rewards kártya a vásárlási tranzakciók összértékének egy százalékából automatikusan az üvegházhatás fokozásáért felelős gázkvótákat vesz, hogy ezzel is a kibocsátás csökkenését segítse elő.

A fenti kártyákkal szemben jelenthet alternatívát a money-back-et kínáló plasztik, mely esetében a vásárlási összérték több százalékát visszakaphatja a kártyabirtokos, aki ezt követően egyszerűen kiállíthat egy csekket jótékonykodásáról. A gyakorlatban az affinity kártyák előnye az egyszerűség: az ügyfélnek a kártyaigénylésen és a költésen kívül semmit nem kell tennie a felajánlás megtételéhez, a rendszer teljesen automatizált.

Itthon még nem

A környezetünk megóvását célzó plasztikok ezentúl hatalmas marketing-előnnyel is kecsegtetnek: a kártyatársaság mellett a kibocsátó bank erősítheti általuk a felelős vállalat imázsát, amire bőségesen van igény, már hazánkban is.

A felelős gondolkodás előszobájaként értékelhető, hogy hazánkban is megjelentek a CSR (Corporate Social Responsibility) befektetési alapok. Ezek olyan vállalatokba teszik a befektetők pénzét, amelyek a fenntartható fejlődés mellett kötelezték el magukat, mind az energiahasznosítás, mind pedig egyéb környezetvédelmi szempontból.

Amennyiben a hazai bankok úgy vélik, hogy Magyarországon elég fejlett szintet ért már el a felelős gondolkodás, illetve hogy elég sokan tartják kritikusnak a természet megóvásának kérdését (az előző termékbevezetés pedig erre utal), akkor erre a tömegbázisra alapozva nyilvánvalóan megérheti egy, a külföldi konstrukciókhoz hasonló plasztikot piacra dobni. Talán nem is kell már sokat várni az újabb innovációra, azaz annak hazai meghonosítására.