Az ír szakszervezetek szövetsége úgy véli, hogy Írország fejlődése elérte optimális szintjét és a gazdasági növekedés maximalizálása immár nem növelné a jólétet, ellenkezőleg: szociális deficitet okozna. A kormányzatnak ezért változtatnia kell adópolitikáján: véget kell vetni az alacsony adók stratégiájának, és többet kell fordítani szociális közkiadásokra - fejtette ki David Begg szakszervezeti főtitkár a corki egyetemen tartott előadásában.
Új partnerség
Az ír szakszervezetek szövetsége (ICTU) - a skandináv államok mintájára - új típusú szociális partnerséget ajánl a kormánynak. A gyors növekedés és felzárkózás évtizede után a fenntartható fejlődés és a globalizáció kihívásai megkövetelik a szociális rendszerek működésének újragondolását. A szakszervezetek korábban - a minél magasabb arányú foglalkoztatottság érdekében - elfogadták az alacsony társasági adót, az alacsony társadalombiztosítási járulékokat és a gyenge munkavállalói jogokat. „Mára azonban teljesültek a gazdasági célok, és új partnerségi paktumra van szükség” - mondta David Begg Írország jövője című előadásában.
Az ICTU főtitkára szerint a kicsiny, nyitott gazdaságú Írország Európa perifériáján sok hasonlóságot mutat a skandináv országokkal, s az írek számára a dán modell lehet a példa, szemben az erősen szabályozott német állammal. Az ICTU álláspontja szerint Írországnak többet kell költenie szociális jóléti kiadásokra: egészségügyre, a hátrányos helyzetűek ellátására, oktatásra, nyugdíjakra.
Ehhez magasabb adókra, magasabb társadalombiztosítási járulékokra, a munkaerő-piac reformjára és rugalmasabb munkaerő-gazdálkodásra van szükség. Begg ez utóbbi területen is a dán rendszert említette példaként: aki vállalkozik az átképzésre, munkahely-változtatásra, annak a tanulás idejére bére 90 százalékát garantálja az állam. Az érdekképviseletek szerint ezek az intézkedések jelentik az igazi választ a globalizáció kihívásaira.