Nem emelt kamatot az EKB

A csütörtöki döntés előtt az elemzők egyetértettek abban, hogy az EKB egyelőre nem követheti a Fed példáját, amely szerdán negyed százalékponttal emelte, 1,25 százalékra, a tavaly júniusi utolsó, ugyancsak negyed százalékpontos csökkentés óta érvényes, 1 százalékos, 1958 óta legalacsonyabb irányadó napikamatát, sem pedig a brit központi bank példáját, amely tavaly november óta már négyszer emelte, egyenként negyed százalékponttal, a kéthetes repót, és most 4,50 százaléknál tart. Az euróövezettel ellentétben ugyanis mind az Egyesült Államokban, mind Nagy-Britanniában elég erős a gazdasági növekedés, és ezt főleg a túlfűtöttnek tartott lakossági fogyasztás és a magánhitelezés táplálja, aminek inflációs hatásától tartanak az ottani központi bankok.

Romló kilátások

Az EKB-nak azonban meg kellett gondolnia, hogy az euróövezetben a fellendülés egyelőre szerény, messze a leggyengébb a nagy gazdasági erőközpontok közül, és a kilátások még romlottak is az utóbbi időben. Az első negyedévben az euróövezeti GDP 0,6 százalékkal haladta meg az előző negyedét a tavalyi utolsó negyedévi 0,4 százalékos növekedés után, az egy évvel korábbi negyedhez viszonyítva pedig 1,3 százalékra gyorsult a gazdasági növekedés a tavalyi utolsó negyed 0,7 százalékáról. Ám a legfrissebb adatok nem biztatók: áprilisban az új ipari megrendelések 1,8 százalékkal gyarapodtak, csak annyival mint márciusban, illetve tizenkét hónapra számítva a növekedés 6,0 százalékra esett vissza a márciusi 12,7 százalékról, miután áprilisban az ipari termelés növekedése havi 0,2 százalékra csökkent a márciusi 0,3 százalékról, illetve tizenkét hónapra 1,7 százalékra a márciusi 1,8 százalékos többlet helyett. Miközben az euróövezetben nagyrészt hiányzik a GDP táplálói közül a lakossági fogyasztás, az újabb jelek arra vallanak, hogy a növekvő export sem képes teljesen ellensúlyozni ezt a hiányt.

Az euróövezeti feldolgozóipar Reuters kezelte beszerzőimenedzser-mutatója, amelyet röviddel a kamatdöntés előtt hoztak nyilvánosságra csütörtökön, 54,4 pont júniusról. Tizedik hónapja jelezte ugyan a teljesítmény növekedését, de a növekedés lassult májushoz képest, amikor 54,7 pont volt a mutató, a leggyorsabb teljesítménynövekedést jelezve 2000. október óta.

Rosszabb a vállalkozói közérzet

A további kilátásokra nézve: az euróövezetben enyhén rosszabbodott a vállalkozói közérzet júniusban. Az Európai Bizottság szerdán közölt felmérése szerint az átfogó gazdasági bizalmi mutató 99,8 pontra esett a májusi - módosított - 100,1 pontról az euróövezetben, azaz ismét csak a kisebbség bízik a fellendülésben, tapasztalatai alapján. Főként a szolgáltatásokban volt más ágazatokhoz képest erőteljesebb a hangulatromlás - ez az ágazat adja az euróövezeti GDP mintegy 60 százalékát. Igaz, a szűkebb üzleti klíma mutatója 0,43 pontra ugrott fel a májusi 0,29 pontról, de ezt csak az export korábbi megítélése emelte.

Stagnál a munkanélküliség

A fogyasztás szempontjából nem volt biztató az EU statisztikai hivatalának csütörtöki közleménye sem arról, hogy az euróövezetben a munkanélküliség májusban 9,0 százalékos maradt, csakúgy, mint áprilisban, miután november óta 8,9 százalékon stagnált - vagyis, bármekkora is a gazdasági növekedés, ennek, az átlag szintjén, semmi nyoma a foglalkoztatásban, következésképp a lakossági fogyasztás sem bővülhet számottevően a belátható jövőben.

Nem is sürgette kamatemelésre az EKB-t kamatpolitikájának meghatározó eleme, az árstabilitás helyzete sem. A kamatdöntés előtt, szerdán kiadott legfrissebb hivatalos becslés szerint az euróövezetben a fogyasztóiár-infláció júniusban 2,4 százalékra csökkent tizenkét hónapra számolva a májusi 2,5 százalékról, a június eleji olajárcsúcs elmúltával. Két hete az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet maga erősítette meg, hogy a bank továbbra is 2 százalék - vagyis az EKB célszáma - alatti inflációra számít már rövid távon, ha a bérmegállapodások mérsékeltek lesznek. Áprilisban az infláció 2,0 százalékos volt tizenkét hónapra, márciusban 1,7 százalékos, februárban 1,6 százalékos.