Újraindul a kaviárkereskedelem a világban

A Kaszpi-tengerben élő és az abba ömlő folyókban ívó tokfélék állomány 90 százalékkal csökkent az elmúlt időszakban, a CITES ezért tavaly júniusban megtiltotta Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán és Oroszország ikraexportját. Az említettek most megállapodtak a szintén petesejtbizniszben utazó, ám náluk eddig is szigorúbb szabályokat bevezető Iránnal, hogy együttes éves exportjuk nem haladhatja meg a 142 tonnát. Ez tizedével még kevesebb is annál, amekkora mennyiséget a CITES tavaly megengedett volna. Az ENSZ szervezete ezért feloldotta az exporttilalmat.

Ennek feltétele volt még, hogy az érintettek mérjék fel a még meglévő halállományt és dolgozzanak ki tervet arra, hogyan védik meg a hatalmas, három méternél hosszabbra és több száz kilósra megnövő állatokat az orvhalászoktól.

Eltörpül a legális forgalom

Ez lehet a terv gyenge pontja, hiszen a bűnbandák becslések szerint évi 100 millió dollárt zsebelnek be a fekete szállítmányokból, ami a legális forgalmat 12-13-szorosan haladja meg. A CITES dicséri a négy ország közös fellépését a bandák ellen.

Majdnem heroin

Szakértők szerint a volt szovjet tagországokban a "kaviározás" haszna alig marad el a kemény drogok kereskedelmének profitjától. Nagy előrelépésnek számít, hogy Oroszországban a köztársaság területén is ellenőrzik a piacra dobott kaviár eredetét. Miután a CITES betiltotta az exportot, az oroszok teljes halászati tilalmat rendeltek el a tokfélékre, amelyek évi hat hónapon át termelnek ikrát. A lépés eredményesnek bizonyult, a halak száma ugyanis érzékelhetően nőtt.

Moszkvában érdemes

Ez a jó hír megpezsdítette az illegális moszkvai kaviárpiacot, ahol egy kiló ikra ára tavaly 75-ről 100 dollárra ugrott fel. Ez azonban még mindig nevetséges ár ahhoz képest, hogy egy tíz dekás iráni Oscietra kaviár Londonban például 142 dollárba kerül.