Leáll a termelés a világ egyik legnagyobb olajmezején

2007.08.27. 21:56
Környezetvédelmi okokkal és a vámtörvények megsértésével indokolja a kazah kormány a Kashagan olajmező kiaknázásának felfüggesztését. Elemzők a kilencvenes években a nyugati cégekkel kötött, ma már túl nagyvonalúnak tűnő kitermelési koncessziókat emlegetik.

A kazah környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy legalább három hónapra felfüggesztik a világ jelenlegi egyik legnagyobb olajlelőhelye, a Kashagan olajmező kiaknázását, környezetvédelmi okokra hivatkozva. A mezőt az olasz Eni cég vezette konzorcium működteti, amely ellen a vámtörvények megsértésének ügyében is vizsgálódnak. Egy magát megnevezni nem kívánó forrás a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a konzorciumnak szeptember 5-ig adtak határidőt arra, hogy megoldást dolgozzon ki a kialakult helyzetre.

Az Eni a múlt héten azt közölte, hogy a konzorcium 60 napot kapott a tárgyalásos rendezésre, azonban a munkálatokat - legalábbis ideiglenesen - mégis leállítják. A környezetvédelmi károkat közelebbről nem részletezte a minisztérium, de egy tisztviselő elmondta, hogy fóka- és halpusztulás ügyében vizsgálódnak.

A kazah pénzügyminisztérium vámügyekkel foglalkozó részlege azt közölte, hogy a vámtörvények megsértését észlelte két helikopter importjával kapcsolatban és így a nyugati konzorcium tisztségviselőit feljelentik. A minisztérium a költségvetés vámsértésből eredő kárát 2,5 millió dollárra becsüli, és utaltak arra is, hogy a konzorcium (amiben az Enin kívül a Shell, az ExxonMobil, a Total, a ConocoPhillips, a japán Inpex Holdings Inc. és a kazah KazMunaiGaz vesz részt) alvállalkozókkal folytatott ügyleteinél egyéb vámsértéseket is találtak.

Azt is bejelentették, hogy leváltják a kazah energia- és ásványkincsügyi minisztert, akit a Samruk állami holding eddigi vezetője vált fel a poszton. A minisztérium felelős az energia- és nyersanyag-kitermelő cégek koncesszióinak odaítéléséért és kezeléséért. A Samruk holding kezében van egyebek között a KazMunaiGaz kazah állami olaj- és gázipari cég is. Ágazati elemzők szerint a kazah eset kísértetiesen emlékeztet az oroszországi Szahalin-2 mezőn a Royal Dutch Shell példájára, mivel egyesek a kazah kormányban ma már túl nagyvonalúnak ítélik a kilencvenes években a nyugati cégekkel kötött kitermelési koncessziókat.