Korrupció nélkül is boldogul a többség

A magyar lakosság többsége szerint a mindennapi életben korrupció nélkül is lehet boldogulni. Ez a vélemény az átlagosnál jobban elterjedt a nők, a 30 évesnél fiatalabbak, a 10 ezer lakosúnál kisebb településen élők és a közepes vagy alacsonyabb jövedelműek között.

Adjunk, vagy ne adjunk

Nem is ad soha kenőpénzt a felnőttek 44 százaléka, és további 25 százalék is csak ritkán. Többek között ezt tárta fel a GfK Piackutató Intézet tizennégy közép- és kelet-európai országban végzett, "Korrupciós klíma" című közvéleménykutatása.

A tizennégy országban a válaszadók 57 százaléka boldogul az életben kenőpénz nélkül vagy úgy, hogy csak ritkán ad. Ennél némileg alacsonyabb, 53 százalék a magyarok aránya. A legtöbben Szlovéniában (a megkérdezettek 75 százaléka), Lengyelországban és (71) és Észtországban (71) tartják szükségtelennek a csúszópénzt.

Néhány országban azonban többségben vannak azok, akik kenőpénzt természetesnek vagy legalábbis elfogadhatónak tartják. Szlovákiában a megkérdezettek 67, a csehek 61 és az ukránok 52 százaléka vallja ezt az álláspontot.

Gyakrabban

A vizsgált országok lakóinak átlagosan 60 százaléka soha nem korrumpál senkit. Ritkán 14 százalékuk ad kenőpénzt, Magyarországon ez az arány 25 százalék. Többször szokott csúszópénzt adni 15 százalék, a magyarok 23 százaléka. Rendszeresen a lakosság 2 százaléka ad kenőpénzt, ez a szám megegyezik a magyarországi arányokkal. Összesítve mondhatjuk, hogy a magyarok a közép- és kelet-európai átlagnál gyakrabban élnek a kenőpénz lehetőségével.

A korrupció elleni harcot a magyarok 26 százaléka támogatná úgy, hogy még demonstráción is részt venne ezért. A régiós átlag itt 37 százalék. Mindenhol többséget képviselnek azok, akik nem éreznek kedvet a korrupció elleni küzdelemhez.