Drasztikus és váratlan kamatvágások Európában

2008.11.06. 13:51
A vártnál sokkal nagyobb kamatcsökkentésről döntött a londoni Bank of England: a font kamatszintjét 4,5 százalékról 1954 óta nem látott mélypontra, 3 százalékra vitték le. A londoni jegybank 1997-ben vágott utoljára 1,5 százalékpontot a kamaton. A cseh jegybank is nagyot lépett, 0,75 százalékponttal 2,75 százalékra csökkentett. Váratlanul kisebb lett a svájci frank kamata, és csökkent az euróé is, mindkettő 0,5 százalékponttal: előbbi ráta 1,75, utóbbi 3,25 százalékon áll.

Az elemzői várakozásokkal ellentétben 1,5 százalékponttal 3 százalékra csökkentette irányadó rátáját a Bank of England monetáris tanácsa. Ilyen jelentős mértékű kamatvágásra 1997 óta nem volt példa, az irányadó ráta legutóbb 1954 decemberében volt ilyen alacsony a szigetországban. A döntés hátterében kétségtelenül az egyre erősebbé váló recessziós félelmek állnak.

A Bank of England kilenctagú monetáris tanácsa tavaly november óta öt lépésben (decemberben, februárban, áprilisban, októberben és most) összesen 275 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját. A legfrissebb makrogazdasági adatok a brit konjunktúra töretlen gyengülését jelzik és egyre többen tartanak egy hosszan tartó válságtól. A válságforgatókönyvek eltérősége miatt a piacon nem alakult ki konszenzusos álláspont a jegybank mai döntésével kapcsolatban, de megjegyezzük, hogy ilyen agresszív kamatcsökkentésre senki sem számított.

A globális hitelezési válság kirobbanása után több mint egy évvel egyre több elemző beszél arról, hogy az Egyesült Királyság recesszióba került. A gazdasági folyamatok gyengülését tükrözi, hogy októberben közel 34 éves mélypontra zuhant a brit fogyasztói bizalom. A növekvő pesszimizmus hátterében az ingatlanárak kétszámjegyű zuhanása, a munkaerőpiaci folyamatok gyengülése és a pénzügyi válság állt. A kamatcsökkentés hátterében állhat az is, hogy a recessziós félelmek erősödésével az inflációs kockázatok kissé háttérbe szorultak, holott szeptemberben évtizedes csúcsra, 5,2 százalékra emelkedett az inflációs ráta.

Rendkívüli ülésen 0,5 százalékpontos kamatvágásról mellett döntött a svájci jegybank, egy hónapon belül ez volt a második csökkentés, a kamat így 1,75-re csökkent. Az újabb monetáris lazítást a svájci frank erősödése és a gazdaság komoly lassulása magyarázza. A központi bank meglátása szerint a gazdaság növekedési üteme akár negatív is lehet jövőre. A három hónapos libor célsáv így a 1,5 és 2,5 százalék között áll, a jegybank célja, hogy a sáv közepén tartsa az irányadó rátát.

A várakozásoknak megfelelő döntést hozott ugyanakkor az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa, amely 0,5 százalékponttal 3,25 százalékra csökkentette az euró irányadó kamatlábát. A döntés megfelelt az elemzői várakozások többségének, és a bizonytalan, romló gazdasági helyzetnek, és indokolta a kibontakozó kamatverseny is: az európai kamatvágások előtt a Fed már 1 százalékra csökkentette alapkamatát.

Kamatot csökkentett a cseh jegybank is. Prága 0,75 bázisponttal 2,75 százalékra csökkentette irányadó rátáját a cseh jegybank. A döntést bejelentése meglepetést okozott a piacon, mivel az elemzők 0,25-0,5 bázispontos vágásra számítottak. A döntés hátterében a növekedési kilátások jelentős romlása álhatott.