A hitelintézeti piac gyors konszolidációs folyamat előtt áll: a világ három legnagyobb bankjának együttes piaci részesedése jelenleg nagyjából 12 százalékos, ám tíz éven belül az öt legnagyobb szereplő ötvenszázalékos súllyal bírhat majd – véli Andreas Pratz, az AT Kearney tanácsadó cég bankszakértője.
A Handelsblatt által idézett szakértő felhívja a figyelmet arra is, hogy az európai kontinensen belül regionális piacvezetők jönnek létre: erre jó példát jelent az ABN Amro közelgő felvásárlása. Az olasz UniCredit példája – teszi hozzá – pedig azt mutatja, hogy a határokon átnyúló szinergiák kihasználására is adott a lehetőség.
A jelzálogpiaci krízis nyomán – véli Pratz – nőtt a német bankokra nehezedő nyomás az ellenálló képességük javítására: úgy tűnik ugyanis, hogy a kisebb pénzpiaci intézmények megsínylik a válsághelyzeteket, ellenben a nagyobb bankházak jobban képesek kezelni a rizikót. A szakember rámutat: Németországban a közepes méretű bankok, mint az IKB vagy a SachsenLB, a jelentős amerikai jelzálogpiaci kitettségük miatt külső segítségre szorultak, míg a nagyobb intézetek, mint a Commerzbank vagy a Deutsche Bank, képesek magukat a tőkepiacon refinanszíroztatni, és úgy tűnik, a krízist eddig relatíve sérülésmentesen átvészelték.
Magyarországon öt német tulajdonosi hátterű hitelintézet működik, ám egy százalék feletti piaci részesedéssel közülük csak egy szereplő rendelkezik. A Bayerische Landesbank leányaként működő MKB Bank csoportszintű mérlegfőösszege alapján a harmadik számú versenyző a piacon, a középmezőnybe tartozó Commerzbank pedig elsősorban a kis- és középvállalati ügyfelekre koncentrál.
A világon a top 10-be tartozó bankcsoportok közül – önálló társaságként működő kereskedelmi bankon keresztül – csak a Citigroup képviselteti magát hazánkban, itthoni leányának mérlegfőösszege szerint a tízes élboly második felében foglal helyet. A magyar bankpiac ugyanakkor meglehetősen koncentrált: a tíz legnagyobb hitelintézetnek több mint 80 százalékos a mérlegfőösszeg szerinti piaci részesedése.