Gusztáv
-8 °C
-1 °C

Korona? Zloty? Forint? Melyik a legerősebb pénz a régióban?

2007.03.29. 09:10
A múlt héten a szlovák sáveltolás, kedden a szlovák kamatdöntés mozgatta a forintot. Az erős magyar deviza szűk, szinte érdektelen sávban ingadozik, de a mozgása pillanatnyilag a koronához kötött elsősorban. Arról azonban nincs szó, hogy az euróbevezetés előtt a figyelem középpontjába került korona tartósan a régió irányadó pénzévé válna.

A visegrádi országok devizái közül az utóbbi hetekben valóban a szlovák korona állt a pénzpiacok figyelmének középpontjában, mozgása kihatott a forintra is, de ez a helyzet átmenetinek tekintendő ‐ így összegezhető a szakértők véleménye. Ehhez tartozik: a forintnak az utóbbi hónapban saját történetet kínáltak a sáveltörléssel kapcsolatos várakozások, így a visegrádi devizák között kiemelt szerep jutott a magyar devizának is.

Zajlik az élet Pozsonyban

A szlovák sáveltolás – a korona középárfolyama a korábbi 38,455-ös szintről 35,442-re tolódott, a 15 százalékos mozgás így 30,13-40,76 korona/euróra változott – a múlt héten nemcsak a koronát, hanem a magyar forintot is erősítette. Kedden reggel a pénzünk a szlovák kamatdöntésre várt, majd a 4,75-ös kamatszint 0,5 helyett 0,25 százalékos csökkentése után ismét a koronával együtt mozgott.

Egyhetes mélyponton a forint
A bankközi piaci jegyzések 249 fölé, 249,20-249,50-ig emelkedtek szerdán, amire a március közepi négynapos ünnep körül volt utoljára példa. Az árfolyam csütörtök reggelre egy forintot erősödött, reggel 9 óra után 248,7 forinton állt az euró. Az elmúlt napok mozgása mögött a sáveltörléssel kapcsolatos spekuláció kiárazódása mellett elsősorban külső hatások (például a zlotygyengülés a lengyel kamatdöntés előtt, illetve a közel-keleti feszültség éleződése miatti kockázatvállalási hajlandóság mérséklődése) húzódhatnak meg.

Kétségtelen, hogy az utóbbi hetekben mindenekelőtt a korona hatott a forintra, de ez nem történhetett volna meg – illetve nem lett volna ennyire egyenes az összefüggés –, ha a költségvetési kiigazítás elfogadottságának hála a forint nem erősödött volna magától. Meg akkor sem, ha az árfolyamsáv eltörlésével kapcsolatos várakozások nem hatottak volna ugyancsak erősítőleg a pénzünkre – mondta az Indexnek Nyeste Orsolya. Igaz, az Erste Bank elemzője hangsúlyozta: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ma a visegrádi országok közül egyedül a korona esetében beszélhetünk eurócsatlakozási céldátumról, amelyet Pozsony – jelen állás szerint ‐ komolyan érvényesíteni is szeretne.

Vagyis ahogy Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója fogalmazott, a koronának most egyedi sztorija van, amely lehetőséget kínál a befektetőknek arra, hogy pénzpiaci műveleteikben a csatlakozás idejére, illetve a végső korona-euró árfolyamra játsszanak. Márpedig a pénzpiacokon az, hogy melyik deviza mozgása visz magával egy-egy, a befektetők által jellemzően csomagban kezelt országcsoportot ‐ így akár a feltörekvő piacokat, akár az ezen belül szűkebben vett visegrádi országokat ‐, sokszor az dönti el, melyik pénzzel kapcsolatban vannak érdekes, az árfolyamát egyedileg befolyásoló történések.

A méret a lényeg

Mindez nem jelenti azt, hogy a szlovák korona a régió vezető devizájává válhatna, már ha beszélhetünk rangsorról egyáltalán, emelték ki a szakértők. A devizapiacok mérete és likviditása nem változott, mondta Duronelly Péter, hangsúlyozva: a forintpiac is nyitottabb a koronáénál.

Tóth Gyula, a bécsi Unicredit MIB elemzője számokkal hívta fel ugyanerre a figyelmet. A zloty-euró forgalom több mint tízszerese a szlovák korona-euró devizapárban kötött üzleteknek. Kiemelte: bár a visegrádi országok devizáinak mozgása hosszabb távon is kötödést mutat, a szlovák és a magyar gazdaság ma teljesen más pályán mozog. Így a mostani kötődés leginkább a sávszél közelébe erősödésre, a pozsonyi sáveltolásra, illetve a Budapesten még mindig várt sáveltörlésre alapoz. Majd nyár körül válik láthatóvá, tényleg képes lesz-e Szlovákia 2009-ben belépni az eurózónába. Ha ez eldőlni látszik, a koronára irányuló figyelem is csökkenhet.