London korlátozná a román és bolgár munkavállalókat

A brit kormány felhagy a nyitott kapuk politikájával, és korlátozni fogja a román és bolgár állampolgárok munkavállalását a két ország januári EU-csatlakozása után - írta meg nem nevezett forrásokat idézve az The Observer.

Bezárkózás

A legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap értesülése szerint John Reid brit belügyminiszter még dolgozik a román és a bolgár munkavállalók beáramlását szabályozó terven, de várhatóan azt fogja bejelenteni, hogy London egyelőre csak magasabb szakképesítést nem igénylő munkákra - például gyümölcsszedésre - engedne be korlátozott számban dolgozókat a két új EU-tagállamból, amelyek állampolgárainak ez idő szerint nem fog általános munkavállalási jogot biztosítani.

A The Observer által idézett magas rangú londoni kormányforrás szerint a belügyminisztérium "meglehetős egyértelműséggel világossá tette azon nézetét", hogy korlátozásokra van szükség.

A lap szerint a belügyi tárca azonban szembekerült a külügyminisztériummal, amelynek vezető tisztviselői szerint a románokra és a bolgárokra kirótt korlátozás visszalépés lenne az EU-bővítési folyamatban. Margaret Beckett külügyminiszter személyesen is utalt arra, hogy a vita még folyik, amikor azt mondta a The Observernek, hogy e kérdésben "egyelőre nem születtek gyors és kemény döntések".

Reid mindazonáltal már a múlt hónapban egyértelmű utalást tett a Romániából és Bulgáriából érkezők nagy-britanniai munkavállalásának lehetséges korlátozására, mondván: a kormánynak "megfontoltan" kell kezelnie a bevándorlást, és ez vonatkozik a román és a bolgár EU-csatlakozásra is.

Nyitás

Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely az előző, 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az új tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 5-13 ezer tartós letelepülő érkezik Kelet-Európából.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a Nagy-Britanniában dolgozó kelet-európai EU-polgárok akár 600 ezren is lehetnek.

Az új tagállamokból érkezettek mintegy kétharmada lengyel, és sajtóértesülések szerint a legtöbb gondja is velük van a brit hatóságoknak. A The Observer egy korábbi száma azt írta, hogy például a londoni Westminster kerület tanácsa már fizetni is hajlandó a munkanélküli lengyel bevándorlóknak, hogy menjenek haza. A lap néhány héttel ezelőtti értesülése szerint a tanács már több száz olyan lengyel állampolgárnak fizette ki a hazautazást, akiknek nem sikerült Nagy-Britanniában elhelyezkedniük, és esetenként az utcán voltak kénytelenek aludni.

Kedvező hatások

Az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző központ, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az EU-bővítés gazdasági utóhatásairól nemrégiben közölt elemzésében ugyanakkor azt írta: a lengyel bevándorlás mindössze két év alatt "Liverpool városáéval egyező pótlólagos vásárlóerővel bővítette" a keresletet a brit gazdaságban, úgy, hogy közben a bérinflációt alacsonyan tartotta.

Ez utóbbi jelenség kedvező hatását más londoni elemző házak is megállapították. Az Ernst & Young könyvvizsgáló cég ITEM Club nevű londoni gazdasági előrejelző részlege nemrég azt írta londoni elemzésében, hogy a több százezer kelet-európai új alkalmazott beáramlása - a bérleszorító hatás miatt - fél százalékponttal alacsonyabban tartja a brit jegybanki kamatot annál a szintnél, ahol az egyébként jelenleg állna.

Ez sem okoz azonban osztatlan lelkesedést. John Denham, a londoni alsóház belügyi bizottságának munkáspárti elnöke épp a The Observer e heti számának nyilatkozva azt mondta: Southamptonban például egy kőműves napi bére 50 százalékkal zuhant, ami "jó hír, ha az ember a konyháját akarja bővíttetni, de ha valaki kőműves, és el kell tartania a családját, akkor már egyáltalán nem jó hír".