A dolgozók több mint fele kissé megemelte a tiszteletdíjat, átlagosan 20 centtel vittek el többet az előre megbeszéltnél. Ezzel szemben csak elvétve vettek ki többet, ha előzetesen azt mondták nekik, hogy a pénz a vállalat valamelyik igazgatójáé, nem pedig magáé a cégé, írta a Nature.
Erkölcsi nevelés
A csip-csup lopások és a nagyobb szabású sikkasztások során az amerikai dolgozók évente körülbelül 400 millió dollárt visznek haza a cégektől. De Greenberg kevesebb lopást tapasztalt azokban az irodákban, ahol erkölcsi irányelvekkel látják el az alkalmazottakat, pontosabban kioktatják őket a lopásnak a cégre és saját magukra is káros következményeitől. Persze ez a tréning hatástalan azoknál, akik az erkölcsi fejlődésre való képességet mérő teszten az átlag alatt teljesítettek.
Mindenestre a pszichológus szerint a vállalatok csökkenthetik a lopások számát, ha bátorítják alkalmazottaikat az erkölcsös hozzáállás kibontakoztatására, és egyúttal hangsúlyozzák magatartásuk lehetséges következményeit.
Komplex jelenség
Többen megkérdőjelezik, hogy a munkahelyeken az erkölcsi nevelés önmagában elegendő lehet. Joshua Bamfield, a Nottinghamben található kereskedelmi kutatóközpont lopásszakértője szerint a munkahelyi lopás inkább egy komplex jelenség, számos tényező játszik benne szerepet. Ilyen maga a lehetőség a lopásra, a kapzsiság és az anyagi szükség is. Emellett a cég kultúrája is számít: "Ha odafent csalnak, akkor ugyanezt fogják lent is csinálni."
Persze vannak olyan kíméletlen munkáltatók is, akik kevésbé törődnek a munkahelyi erkölccsel és alkalmazottaik kifinomult irányításával, hanem egyszerűen annyira megfélemlítik dolgozóikat, hogy azok nem mernek lopni tőlük, hívta fel a figyelmet Bamfield.