A Lukoil beperli Irakot?

Abbasz Halaf Kumfud moszkvai iraki nagykövet vasárnap cáfolta, hogy Bagdad politikai okokból döntött a szerződésbontás mellett, szavai szerint tisztán gazdasági kérdésről van szó, ami remélhetőleg nem okoz változást Moszkva Irak-politikájában. A Lukoil viszont kész a svájci választott bírósághoz fordulni, a szerinte szerződésszegésként értelmezhető iraki döntés miatt. Az említett lelőhelyen becslések szerint 20 milliárd dollár értékű kőolaj rejtőzik.

Putyin garantálta az érdekeltségek megmaradását

Bagdad arra hivatkozott, hogy a Lukoil nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Orosz és nyugati megfigyelők szerint is politikai nyomásról van azonban szó: Bagdad egyre gyengébbnek érzi az Egyesült Államokkal szembeni moszkvai támogatást. Állítólag az iraki kormány az ENSZ-szankciók megsértésére is rá akarta bírni a Lukoilt, és Bagdadban nagyon rossz visszhangot keltett Vagit Alekperov, a mamutcég elnökének nyilatkozata, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök garantálta neki a társaság iraki érdekeltségeinek megmaradását a Szaddám Huszein iraki vezető eltávolítása utáni időkre is.

Moszkva a Lukoil-szerződés miatt ellenezte a támadást

A Lukoil felháborodással fogadta az egyik iraki olajügyi miniszter-helyettes által szignált értesítést - "elfogadhatatlan, hogy egy kishivatalnok felülbírálhatja az iraki parlament döntését" - közölte a társaság szóvivője. Orosz kormányzati körökből olyan hírek érkeztek a héten, hogy a Lukoil kiiktatásával megszűnt Moszkva egyik fő indoka arra, hogy ellenezzen egy esetleges amerikai katonai csapást Szaddám rendszere ellen. "Szaddám Huszein nem olyan szimpatikus ember, hogy csupán önmagáért védjük" - nyilatkozta a héten névtelenül egy orosz kormányzati illetékes.

Jurij Fedotov, ENSZ-ügyekért felelős orosz külügyminiszter-helyettes arról számolt be vasárnap, hogy Moszkva áttanulmányozta az iraki fegyverkezési programokról Bagdad által az ENSZ BT állandó tagjainak megküldött jelentést, és talált benne vitatható pontokat.

Az olajcégek Amerikát támogatnák

Az orosz kőolaj-lobbi vezetői nyilatkozataikban burkoltan azt szorgalmazzák, hogy Moszkva tanúsítson rugalmasabb hozzáállást Washington Irak-politikájához, annak a racionálisnak tűnő érvnek az alapján, hogy Amerika, ha a helyzet úgy hozza, orosz beleegyezés nélkül is elsöpri Szaddámot, de ebben az esetben az orosz cégek búcsút mondhatnak szerteágazó iraki érdekeltségeiknek. A közelmúltban az iraki emigráns ellenzék képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy hatalomra kerülésük esetén felülvizsgálják a diktátor kormányzata által orosz és francia vállalatokkal megkötött - szerintük az iraki nép számára előnytelen - szerződéseket.