Paulina
16 °C
20 °C

Felajánlkozik a Wi-Fi ország

2007.02.14. 10:51
Bár nemzetközileg még a nevét sem fogadták el, Macedónia mégis az új vállalkozási paradicsomként hirdeti magát a magyar lapokban. Az újra befektetett nyereségre nem vetnek ki adót, és három nap alatt bejegyzik az új cégeket.

"Fektessen be Macedóniában" - szólít fel a Népszabadságban megjelent fizetett hirdetés, amely szerint a balkáni ország, az "új vállalkozási paradicsom Európában".

Jön a 10 százalékos adó

Mindezt alá is támasztja a reklám, hiszen a legalacsonyabb egységes vállalkozási adót (10 százalék), a legalacsonyabb egységes személyi jövedelemadót (10 százalék) ígéri az Invest Macedonia befektetési ügynökség. Igaz, ezt csak 2008-tól, 2007-ben még 12 százalékos a két adókulcs, ami szintén feltűnően alacsonynak számít kontinensünkön.

A közlemény szerint a Szerbia, Koszovó, Albánia, Bulgária és Görögország közé beékelődött, mintegy kétmilliós lélekszámú országban az újra befektetett nyereségre nem vetnek ki adót és három nap alatt bejegyzik az új cégeket.

Szabadkereskedelmi zónákban és ipari parkokban még kedvezőbbek a feltételek Macedónián belül: ezekben 10 évre felmentést lehet kapni a vállalkozási adó alól, az szja-t pedig 50 százalékkal csökkenthetik, sőt áfát és vámot sem kell megfizetni.

Wi-Fi ország

A hirdetés azt is állítja, hogy Macedóniában versenyképes munkaerő áll rendelkezésre, hiszen a havi átlagos bruttó fizetés mindössze 370 euró. A 27 EU-országgal és 13 más európai országgal fennálló szabadkereskedelmi egyezmény értelmében 650 millió fogyasztóhoz férhetnek hozzá a macedón cégek. Az Invest Macedonia szerint az ország makroökonómiai stabilitást mutat, hiszen az infláció 3,1 százalékos.

Magyar-macedón gazdasági kapcsolatok

A magyar külügyminisztérium honlapja szerint a magyar-macedón szerződéses kapcsolatok rendezettek. Az új típusú kereskedelmi megállapodást még 1996-ban megkötötte a két ország. 1999-ben állat- és növény-egészségügyi megállapodás jött létre, majd ezt a beruházások kölcsönös védelméről, valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások követték 2001 áprilisában.

"A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt, hogy a Matáv 2000. december 21-én megnyerte a Makedonski Telekom Rt. (Maktel) távközlési vállalat privatizálására kiírt nemzetközi tendert" - írja a külügyi honlap.

A Maktel-Matáv ügylet azonban aligha biztató a magyar befektetők számára, Macedóniában korábban számos negatív hír látott napvilágot ezzel a tranzakcióval kapcsolatban, és azóta a Matáv vezére is távozott posztjáról. Bár hevesen cáfolták a Matávnál, hogy a balkáni országokban kötött szerződések miatt hagyta el posztját Straub Elek, a sajtóban sűrűn emlegették a montenegrói és macedóniai a Matáv-leányvállalatok ügyeit, mielőtt Straub távozott volna.
Szintén szerepel a közleményben, hogy Macedóniában kitűnő az infrastruktúra, a befektetési ügynökség egyenesen "Wi-Fi országnak" minősíti hazáját, amely EU- és NATO-tagjelölt állam.

Az EU nincs elragadtatva

Ugyanakkor a BBC egyik friss híre szerint az Európai Unió bővítési biztosa, Olli Rehn kemény hangú figyelmeztetésben részesítette Szkopjét a volt jugoszláv tagköztársaságban kialakult belpolitikai helyzet miatt.

Rehn szerint tavaly riasztó és aggasztó folyamatok zajlottak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a kormányzó konzervatívok és a legnagyobb etnikai párt, az albánok képviseletére létrejött DUI között megromlott a viszony.

Volt szabadságharcos a Parlamentben

A DUI-t Ali Ahmeti vezeti, aki a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (KCL albánul, UCK szerbül) alapítója volt, és a szerbek ellen harcolt sokáig, majd visszatért hazájába, Macedóniába. Itt 2001-ben robbantott ki etnikai konfliktusokat a többségi macedónok és a lakosság negyedét kitevő albánok között.

A DUI később belépett a szkopjei koalíciós kormányba, az ohridi békeegyezmény értelmében, amelyet az EU és a NATO közvetítésével hoztak tető alá.

Ahmeti ellenzékben találta magát

Jóllehet az albánok szavazatainak nagy részét 2006-ban is a DUI kapta, Ali Ahmeti hosszú idő után ellenzékben találta magát, ugyanis a kormányt alakító Nikola Gruevszki egy kisebb albán pártot választott magának partnerként.

Azóta tovább éleződött a konfliktus, hiszen Ahmeti pártjának 16 honatyája kivonult a szkopjei parlamentből, és azzal fenyegetőztek, hogy bojkottálni fogják a helyhatósági választásokat. A DUI azzal vádolja a kabinetet, hogy nincs legitimitása, és a kisebbségi albánok jogainak megnyirbálására törekszik.

Rehn legutóbbi szkopjei látogatásakor nem véletlenül találkozott egy napon belül ötször is Nikola Gruevszkivel, miközben Ahmetivel is egyeztetett. Végül a brüsszeli politikusnak sikerült rávennie a DUI vezérét arra, hogy térjen vissza a parlamentbe.

Egyelőre nincs sok esély

Bár átmenetileg enyhült a politikai konfliktus, a BBC megjegyzi, hogy Macedóniában kiéleződhetnek a feszültségek, ha a szomszédos Szerbiából többé-kevésbé önállóan kiválik Koszovó, ahol albánok élnek.

A brit hírforrás meg nem nevezett nyugati diplomatákra hivatkozva azt is megjegyezte, Macedóniában lelassultak a reformok, ami hátráltathatja az ország EU-csatlakozását. Elsősorban a korrupció elleni küzdelmet és a rendőrség reformját tartják elengedhetetlennek a megfigyelők az EU-csatlakozás felgyorsításához.

A macedón kormány idén, tehát 2007-ben számít arra, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások az országgal, ám ez a BBC szerint nem tűnik reálisnak.

Az amerikai álláspont sem biztató

Az Egyesült Államok álláspontja sem túl biztató Macedónia ügyében. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője, Sean McCormack szerint a volt jugoszláv tagköztársaság NATO-felvétele attól függ, sikerül-e lezárnia Macedóniának a saját nevéről folytatott vitát Görögországgal.

Az Egyesület Államok ugyan már elfogadta Macedónia nevét, de Athén még nem, márpedig a NATO döntéseit konszenzusos alapon hozzák, hangsúlyozta a külügyi szóvivő. Így Athénnak és Szkopjénak közösen kellene megoldást találnia a problémára. A görög-macedón tárgyalásokban az ENSZ is közvetít - washingtoni információk szerint.

A görögök az ENSZ-hez fordultak

Görögország vitatja a macedónok jogát, hogy a történelmi Makedóniára utaló nevüket használják. A volt jugoszláv tagköztársaság ezért angolul sokáig "Former Yugoslav Republic of Macedonia" elnevezést használta. A volt jugoszláv tagköztársaság feltüntetését a névben azonban 2004-től az USA is kezdte elhagyni, és Macedóniát a macedónok által használt Macedón Köztársaságként emlegette (Republic of Macedonia).

A görögök nemrégiben az ENSZ-hez fordultak, mert északi szomszédjuk felvette - immár az alktományban is rögzítve - a Macedónia elnevezést.