Túl jól keresnek a német menedzserek

2004.07.28. 08:28
Akár törvény is születhet Németországban a vállalati vezetők túl magasnak tartott fizetésének korlátok közé szorítására.
A munkaidő emelése után most a vezetői fizetések korlátozása került annak a vitának a középpontjába, amely a német gazdaság versenyképességének javításáról folyik. A munkaadók azzal védekeznek a szerintük populista felvetés ellen, hogy nemzetközi viszonylatban nem keresnek túl sokat, és a kulcsemberek fizetésének csökkentése azok elvándorlásához és a cég helyzetének további romlásához vezetne.

Magyarországon nem aggódnak

Dénes Gábor, a Menedzserek Országos Szövetségének főtitkára nem tart attól, hogy a hazánkban működő német tulajdonú vállalatoknál is napirendre kerülne a vezetői jövedelmek csökkentése. Szerinte itthon egészen mások a gazdasági és társadalmi feltételek, ráadásul az ilyen lépések Németországban is legfeljebb szimbolikus eredményt hozhatnak.

A Mercedes robbantot

A vitához a DaimlerChrysler vezetőségének nemrég közzétett ajánlata adta meg a kezdő lökést: e szerint készek lemondani fizetésük tíz százalékáról, amennyiben az üzemi tanács hozzájárul az éves szinten 500 millió eurónyi költséglefaragást előirányzó takarékossági programhoz. Ennek alternatívája az lenne, hogy részben külföldre telepítik a C kategóriájú Mercedesek gyártását - emlékeztet a Stuttgarter Nachrichten.

Törvénnyel a túlfizetés ellen?

A felajánlást egyöntetűen helyeselték a vezető politikai erők. Kurt Beck SPD-elnökhelyettes, egyúttal rajna-pfalzi miniszterelnök ugyanúgy helyes lépésnek nevezte a DaimlerChrysler ajánlatát, mint a Lufthansa vezetőségének 2001-ben tett hasonló engedményét. Guido Westerwelle FDP-elnök hangsúlyozta: a menedzsereknek is ki kell venniük a részüket azokból a megszorításokból, amelyek a dolgozókat érintik. Hasonlóan nyilatkozott Christoph Böhr CDU-alelnök is.

Az alkalmazottak is jól keresnek
Nemzetközi összehasonlításban nem magasak a német vezetői fizetések, míg az alkalmazottak igencsak jól keresnek - mutatnak rá munkaadói oldalról. A "nemzetközi összehasonlítás" ez esetben az Egyesült Államokra vonatkozik. Ott csakugyan sokkal többet visznek haza a csúcsvezetők: a Business Week által közölt legfrissebb lista élbolyában több tíz milliós tételek szerepelnek. Az egyszerű dolgozók fizetéséhez képest ez akár 480-szoros jövedelmet is jelenthet, míg Németországban egy átlagos cégnél mindössze húsz-harmincszoros szorzó működik. A legtöbb európai országgal összevetve azonban egyáltalán nem panaszkodhatnak a német menedzserek. A Mercer adatai szerint a német középvállalati vezetők éves bruttó javadalmazása átlagosan 177,5 ezer eurót tesz ki, míg egy francia kollégája 172, egy dán 145, egy finn 89, egy magyar, lengyel vagy cseh pedig csupán mintegy 70 ezer euróra számíthat.

Brigitte Zypries szövetségi igazságügyi-miniszter kilátásba helyezte, hogy akár törvényi eszközökkel is beavatkoznak a menedzseri fizetések alakulásába. A politikus a 2002-ben létrehozott vállalatirányítási kódex eddigi tapasztalatairól elmondta: a jogi erővel nem bíró dokumentumot eddig mindössze 77 tőzsdei cég írta alá, ami túlságosan kevés.

Michael Rogowski, a német iparszövetség (BDI) elnöke ezzel szemben populistának tartja a magas vezetői fizetésekkel kapcsolatos panaszokat, a törvényi szabályozásnak pedig minden formáját elutasítja. Legfeljebb szimbolikus jelentőséget tulajdonít az esetleges korlátozásoknak. Jörg Krings, a Booz Allen Hamilton tanácsadó cég partnere hozzáteszi, hogy a vezetői fizetések korlátozása esetén fel kell készülni a legjobb szakemberek elvándorlására.