A Nivea és a Nokia a legmegbízhatóbb márka

A 16 európai országban elvégzett, közel 24 ezer fő megkérdezésén alapuló felmérés szerint az európaiak körében a két legmegbízhatóbb márka a Nivea és a Nokia, ezek - a mobiltelefon, illetve a bőrápolás kategóriában - mind a 16 országban az élen végeztek. A nagy nyertesek között van a Visa is, amely 14 országban nyert - a két kivétel Magyarország, ahol a MasterCard, valamint Nagy-Britannia, ahol a Barclaycard kapta a legtöbb szavazatot.

A legnagyobb változatosságot az internetszolgáltatók mutatták: a 16 ország 16 különböző győztest mutatott fel - figyelembe kell venni persze, hogy ez az ágazat még "országspecifikus", és a nagy nemzetközi szereplőket a helyi leányvállalatok képviselik.

A Reader's Digest felmérése szerint a magyarok által immár zsinórban öt éve az Opelt tartják a legmegbízhatóbbnak, a maga kategóriájában hasonló eredményt ért el a T-Online (Axelero), a Nokia, a Canon, az IBUSZ, az OTP, az Allianz, a Mol, az Avon (kozmetikumok), a Nivea (bőrápolás), az Algopyrin (fájdalomcsillapító) és az Ariel is.

A megfázás legmegbízhatóbb kezelője újra a NeoCitran, amely az elmúlt négy évben a Coldrexszel felváltva végzett a lista élén. A vitaminok között a Béres Csepp évek óta tartó hegemóniáját törte meg az Actival, és új nyertest hirdetnek a hajápolási termékek kategóriájában is, ahol a Head & Shoulderst a Schauma, valamint a gabonapelyhek között, ahol a Nestlét a Cerbona váltotta.

A Reader's Digest felmérésében a 20 kategória minden országban ugyanaz volt, a speciálisak köre azonban országról országra változik. A magyar részről választott listán szerepel - többek között - a rádióállomás, a tévécsatorna, az ásványvíz, a babaápolás és a sör is, e kategóriák győztesei rendre a Sláger Rádió, az RTL Klub, a Szentkirályi, a Johnson & Johnson és a Borsodi.

A felmérés a megbízhatóság és a vásárlási szokások kapcsolatát is megvizsgálta. A magasabb minőségért a válaszadók döntő - a 16 országban 87, Magyarországon 91 százalékos - többsége szerint megéri mélyebben a pénztárcába nyúlni. A magyar válaszadók ugyanakkor több kérdésben az európai átlagtól meglehetősen eltérő attitűdöket mutattak. Azzal az állítással, hogy "vásárláskor a legalacsonyabb árú termékeket keresi", mindössze 29 százalék értett egyet, a felmérésben szereplő 16 ország legalacsonyabb mutatóját produkálva (az európai átlag 56 százalék).

Ennek fényében érthető, hogy honfitársainknak mindössze 23 százaléka állította magáról, keresi a kockázatot - ez ugyancsak a legalacsonyabb európai érték. A reklámok ugyanakkor mintha nálunk hatnának a legkevésbé: a válaszadóknak mindössze 18 százaléka állította azt, hogy a hirdetések hatására vásárolni támad kedve - az európai mutató 34 százalékos. A többiek tanácsát a magyar válaszadók 29 százaléka új termék vásárlásánál mindig kikéri - ebben a tekintetben a középmezőnyben foglalunk helyet, a legönfejűbbek a felmérés szerint a finnek (17 százalék), a lengyeleknek viszont több mint kétharmada csak alapos konzultáció után szánja rá magát a vásárlásra.