Sosem elég a munkaerő

2007.04.27. 07:34
Egyre több kelet-közép-európai országban komoly nehézségeket okoz bizonyos szakmákban a szakképzett munkaerő hiánya, miután az uniós csatlakozást követően a helyi szakemberek közül sokan vándoroltak ki a magasabb bérek miatt Nyugat-Európába dolgozni.

A cseh kormány a múlt héten jelentette be, hogy zöldkártya kibocsátásával próbálja az országba vonzani az EU-n kívüli országok, főként a volt szovjet tagköztársaságok szakembereit a munkaerőhiánnyal küzdő szektorok gondjainak enyhítésére. A javaslat szerint a hiányszakmákba érkező külföldiek két évre kapnának munkavállalási engedélyt, ennek letelte után állandó tartózkodási engedélyért is jelentkezhetnének. Csehország különösen programozókat, orvosokat látna szívesen, de hiány van például hegesztőkből is.

A legsúlyosabb munkaerőhiánnyal a térség országai közül Lengyelország küzd, ahonnan az EU-csatlakozás óta a hivatalos adatok szerint 600-700 ezer munkaképes korú ember távozott a régi uniós tagországokba, főként Nagy-Britanniába és Írországba. A nem hivatalos statisztikák szerint azonban jóval több mint egymillió lengyel hagyta el az országot.

Alig pár nappal az után, hogy Lengyelország Ukrajnával közösen elnyerte a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság rendezési jogát, a varsói kormány bejelentette: májustól ideiglenes munkavállalási engedélyt ad a volt szovjet tagköztársaságok, illetve Kína polgárainak a foci Eb-hez szükséges stadion- és útépítésekhez. (Jelenleg is már mintegy 150 ezer ukrán dolgozik illegálisan Lengyelországban.)

Az érintett országok polgárai évente hat hónapon át mindenféle engedély beszerzése nélkül vállalhatnak majd munkát. A varsói kormány a munkaerőhiány orvoslása céljából már tavaly eldöntötte, hogy teljesen megnyitja munkaerőpiacát az év elején az EU-hoz csatlakozott Románia és Bulgária állampolgárai számára. Bár az építőipart érinti leginkább a munkaerőhiány, a lengyel gazdaság más szektoraiban is súlyos gondokat okoz a probléma. Egy tavalyi felmérés szerint a lengyel cégek 43 százaléka számolt be arról, hogy nehézséget jelent számára a szakemberhiány. Ennek megfelelően becslések szerint már mintegy 1800 lengyel cég döntött úgy, hogy Oroszországba, illetve Ukrajnába helyezi át termelését vagy annak egy részét.

Lengyelországhoz hasonlóan Magyarországon is a Románia és Bulgária munkavállalóival szemben bevezetett munkaerő-piaci védintézkedések enyhítése lehet a hiány mérséklésének egyik eszköze, erről éppen tegnap tárgyalt az Országos Érdekegyeztető Tanács. Míg tavaly év végén 219 szakmában engedélyezte egy kormányrendelet számukra az automatikus munkavállalást, hamarosan újabb 35 szakmában lesz könnyebb elhelyezkedniük. A munkaügyi központok felé jelzett hiányszakmák listájából kiderül, a vállalatok nem találnak itthon elegendő vasbetonszerelőt, cukrászt, felszolgálót, anyaggazdálkodót, kőfaragót és segédmunkásokat sem.

Munkaerőhiánnyal küzd azonban bizonyos ágazatokban Románia és Bulgária is. Keleti szomszédunkból 1989 óta mintegy kétmillió ember ment külföldre dolgozni, a hiányzó munkaerőt moldovai, illetve ukrán vendégmunkásokkal kívánják pótolni.