Oroszország egy másik bolygón van

Tavaly összesen 2527 nyilvános vállalatfelvásárlási vagy egyesülési ügylet valósult meg a kelet-közép-európai térség PriceWaterhouseCoopers (PwC) által vizsgált 11 országban. Ezeknek az úgynevezett M&A tranzakcióknak a mennyisége 37 százalékkal nõtt, az ezeken gazdát cserélt 163 milliárd dollár (190 forintos árfolyamon 31 ezer milliárd forint) háromszor annyi, mint a 2004-es értékek voltak, de 79 százalékkal magasabb a 2005-ös 91 milliárd dollárnál is.

A jelentõs növekedés elsõsorban Oroszországnak köszönhetõ, olvasható a PwC jelentésében, amit Margaret Dezse, a PwC cégtársa úgy fogalmazott meg: "Oroszország egy másik bolygón van." Az orosz üzleti szektorban összesen 1210 tranzakció valósult meg 111 milliárd dollár értékben, ez meghaladja a régiós üzletek kétharmadát, és forintra váltva nagyjából lefedi a teljes magyar gazdaság éves teljesítményét. Mind a tranzakciók száma, mind azok értéke 70 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az üzletek számát tekintve az oroszokat Lengyelország, Csehország és hazánk követi, ebben a sorrendben, míg a tranzakciók értékét tekintve orosz, cseh, lengyel, magyar sorrend van az elsõ négy helyen. Az üzletek mennyiségét tekintve az ukránok fejlõdtek a leggyorsabban, megelõzve az oroszokat és a szlovákokat, a piaci érték szerint viszont a horvát után a magyar M&A piac nõtt a leggyorsabban, míg Oroszország ezen a listán a harmadik lett. A legnagyobb üzlet is Oroszországban köttetett: a Rosznyeftyegaz 6,6 milliárd dollárért szerzett 23,21 százalékos részesedést a Juganszknyeftyegazban.

Keleti tõke menni Amerika

A régióban az ügyletek csaknem kétharmada határon belül felvásárlás volt, 34 százalékot ért el a bejövõ tranzakciók értéke, elsõsorban brit, német és USA-beli befektetésekbõl. Csupán 5 százalékos volt a régiós cégek ország- vagy régióhatáron túli vásárlása (Nagy-Britanniában és Németországban 10-10, az USA-ban 8 tranzakciót bonyolítottak le kelet-közép-európai cégek).

Magyarországon 9,8 milliárd dolláros (1862 milliárd forintos) volt tavaly az M&A piac, ami 168 tranzakcióból jött létre. Ez szerzõdésenként 89 millió dollárt (17 milliárd forintot) jelent, ami magasabb a régió 70 millió dollár körüli átlagánál. A 9,8 milliárd túlnyomó többsége, mintegy 7 milliárd dollár 14 megatranzakcióhoz kötõdik, a többi 154 üzletben csak 2,8 milliárd dollárnyi szerzõdést kötöttek.

Szerbiába, Romániába visszük a pénzt

Hazánkban fõként brit, német, francia, amerikai és osztrák befektetõk vettek cégeket, a 2005-ös nem egészen 1 milliárd dollárral szemben mintegy 5 milliárdért. A 14 megaüzletbõl 8 volt bejövõ, 4 kimenõ és 2 határon belüli. A 14-bõl 6 üzlet a pénzügyi szektorhoz tartozik, ezzel kapcsolatban Margaret Dezse emlékeztetett arra, hogy az OTP tavaly négy külföldi bankot is megvett.

A magyar vállalatok 2 milliárd dollár értékben 28 akvizíciót hajtottak végre külföldön, ezt a 380 milliárd forintot elsõsorban Romániába, Szerbiába és kisebb mértékben Oroszországba vittük. A magyar üzleti szektornak csak Oroszországban mintegy 800-900 millió dollárnyi befektetése van – nemcsak vállalatfelvásárlásokból, hanem zöldmezõs beruházásokból is –, ugyanakkor a KSH adatai szerint a magyar-orosz külkereskedelmi egyenleg csaknem 1000 milliárd forintos orosz többletet mutat.

Visszaesõ privatizáció

A PwC felmérése kitér a térségbeli privatizációk adataira is. Megállapítja, hogy a régióban egyre kisebb a magánosítás szerepe, tavaly az ilyen üzletek száma csak Oroszországban és Ukrajnában nõtt, míg Lengyelországban, Bulgáriában, Csehországban és hazánkban kifejezetten csökkent.

Nálunk tavaly mindössze 7 privatizációs szerzõdést kötöttek, igaz, ebbõl 1,4 milliárd forintnyi bevétele volt az államnak. Ez húsz százaléka a teljes régiós piacnak, így nem meglepõ, hogy az egy üzletkötésre jutó 239 millió dolláros átlagbevétel a legjobb a térségben.