Munkanap lehet a szombatból?

Lehetővé kell tenni, hogy az üzemekben szükség esetén szombaton is ugyanúgy dolgozzanak, mint bármelyik hétköznapon - jelentette ki a Netzeitung szerint Diether Klingelnberg, a német iparszövetség (BDI) alelnöke, rámutatva, hogy a világ számos országában teljesen megszokott a szombati munkavégzés.

Magas pótlékok

Ludwig Georg Braun, a DIHK kamarai szövetség első embere ehhez hozzátette, hogy a szombati munkáért "nem lenne időszerű" magas pótlékokat kifizetni. Az ellenzéki szabad demokraták (FDP) gazdasági szakértője, Rainer Brüderle szintén elképzelhetőnek tartja a szombati munkavégzést; helyette valamelyik hétköznapot kapnák meg az érintett dolgozók.

A munkaidő meghosszabbításával kapcsolatos vita azután erősödött fel ismét, hogy a berlini kormány a múlt héten felvetette: a német egység napjának vasárnapra való áttolásával kellene évente plusz egy munkanapot nyerni. Ez Hans Eichel pénzügyminiszter szerint 0,1 százalékponttal emelné a gazdasági növekedést.

Tiltakozás

Bár a minden oldalról érkező heves tiltakozás miatt Berlin hamar visszavonta a tervet, a kormányzó szociáldemokraták szerint valamilyen módon mindenképpen több munkára kell kényszeríteni az utóbbi néhány évtizedben meglehetősen elkényelmesedett németeket.

A koalíciós partner Zöldek nem látnak cselekvési kényszert, ám az ellenzéki FDP és CDU egyetért a munkaidő meghosszabbításának gondolatával. A kereszténydemokraták - a BDI-vel egyetértésben - a negyven órás munkahéthez való visszatérésért szállnak síkra - írja a Financial Times.

Jelenleg általában ágazati megállapodásokkal szabályozzák a munkaidő hosszát, ami a nyugatnémet gépiparban például 35 órás munkahetet eredményez. Ez egyre kevésbé látszik tarthatónak, és nem csoda, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében a Siemenstől a DaimlerChryslerig egyre több cégnél írnak alá az ágazati szabályozástól eltérő, hosszabb munkaidőt előirányzó egyezményeket.

Jó eszköz

A Frankfurter Allgemeine Zeitung által idézett szakértők egyetértenek abban, hogy a heti munkaidő növelése az ünnepnapok ritkításánál hatékonyabb eszköz a termelékenység javítására és a gazdasági növekedés gyorsítására. Hans-Werner Sinn, az Ifo kutatóintézet elnöke szerint mintegy tíz százalékkal kellene emelni a heti átlagos munkaidőt.

Ez abban az esetben gyakorolna érzékelhető hatást a munkaerőpiacra és a gazdasági növekedésre, ha a bérek ugyanakkor nem emelkednének - teszik hozzá a kieli IfW közgazdászai. Az is látszik azonban, hogy ezen a téren a törvényhozásnak kevés szerepe lehet: a törvény jelenleg 48 órás heti maximumot ír elő, a megoldást tehát alapvetően nem parlamenti vagy kormányzati, hanem ágazati és vállalati szinten kell keresni.