Magyarország alaposan ráfizetett

A londoni üzleti napilap kedden közölt energiaipari melléklete felidézte, hogy az Ukrajnával folytatott árvita miatt az év elején fennakadások voltak az európai gázszállításokban. Miután nem sokkal később Alekszej Miller, a Gazprom vezetője és Vlagyimir Putyin orosz elnök is azzal fenyegette meg Európát, hogy az orosz földgázcég Ázsiára és Amerikára helyezi át tevékenysége súlypontját, ha az európai kormányok akadályozzák a vállalat terjeszkedését az európai piacon, tovább erősödött az a gyanú, hogy Oroszország külpolitikai eszközként kezdte használni energiakincsét, áll a Financial Timesban.

Arccal Kína felé

Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese, akivel a lap keddi energiamelléklete hosszas interjút közölt, azt mondta, hogy Miller szavait "széles körűen félreértelmezték", hiszen "nyilvánvaló, hogy a jövőbeni szállítási beruházásokról szóló döntéseket ma kell meghozni". Hozzátette: ha az európaiak azt mondják, egy bizonyos határ fölé nem akarják engedni az orosz gázszállítások arányát, akkor a cégnek a kínai szállításokba kell befektetnie.

Miller akkori sajtóbeszámolók szerint áprilisban, EU-nagykövetekkel tartott megbeszélésén azt mondta: nem vezetnek jóra a Gazprom európai tevékenységének korlátozását és "a gázellátás tisztán gazdasági kérdésének átpolitizálását" célzó kísérletek.

Szergej Kuprijanov Gazprom-szóvivő annak idején a Financial Timesnak külön is kijelentette: a Gazprom szeretné megértetni az európai országokkal, hogy a cégnek "vannak alternatív lehetőségei is a gázeladások terén". A kínai piac gyorsan bővül, és van piaca a cseppfolyósított földgáznak az Egyesült Államokban is, mondta a szóvivő. Hozzátette: ha az EU földgázt akar kapni a Gazpromtól, figyelembe kell vennie a cég érdekeit is.

A Centrica kell volna

A Financial Times akkori elemzése szerint a Gazprom fenyegetése válasz volt arra, hogy a brit kormány - mint a lap nem sokkal korábban nyilvánosságra hozta - fontolóra vette a vállalategyesülési szabályozás szigorítását, miután híre ment, hogy a Gazprom érdeklődik a Centrica, a legnagyobb brit nagybani gázellátó iránt.

A Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő éppen Miller nagy visszhangot keltő áprilisi kijelentései előtt tette közzé Londonban átfogó elemzését arról, hogy a Gazprom jövőbeni kínai exportlehetőségei az európai fogyasztók szempontjából ellátási kockázatot jelentenek. Az eddigi tanulmányok azt mutatják, hogy az orosz gáz iránti európai importigény 2015-ig évi 250 milliárd köbméterre növekedhet a tavalyi 150 milliárd köbméterről, de ha az évi 80 milliárd köbméter orosz gáz importjáról szóló kínai tervek megvalósulnak, a helyzet könnyen megváltozhat.

Ukrajna, a zsaroló

A Financial Times keddi energiamellékletében idézett Medvegyev az év eleji ukrán árvitáról és az azt követő gázszállítási fennakadásról azt mondta: nem Oroszország, hanem Ukrajna próbálkozott zsarolással a kedvezményes árú gázszállítások fenntartása érdekében. A Gazprom vezérigazgató-helyettese szerint az ukrán fél a tavalyi év vége előtt három nappal önszántából állt fel a tárgyalóasztaltól; "nyilván azt hitték, nemcsak Gazpromot, de egész Európát is zsarolhatják".

A Financial Times szerint a januári riadalom nyomán az európaiak rohanvást hozzákezdtek energiaforrásaik sokoldalúbbá tételéhez; a Gazprom néhány fő európai vásárlója például észak-afrikai cseppfolyósított földgáz vásárlásában gondolkodik.

Alekszandr Medvegyev szerint azonban ez visszaüthet, és erre példaként Magyarországot hozta fel. A Gazprom vezérigazgató-helyettese részletek nélkül azt mondta: Magyarország - miután a 90-es évek közepén két alternatív ellátóval is aláírt szállítási szerződéseket - sokkal magasabb áron kapja az így vásárolt orosz gázt, mint a Gazprom-szerződések alapján. "Isten óvja azokat, akik ilyen árat akarnak fizetni az (ellátás) sokoldalúbbá tételéért", fogalmazott Medvegyev.