Európa új vasembere

2006.05.27. 17:26
A róla adatokat közlő újságíró már nem él, de állítólag nem szegélyezik holttestek Mordasov útját a gazdasági csúcsig. Most már az övé lehet a világ legnagyobb acélholdingja, az Arcelor egyharmada.

Alekszej Mordasov megmentette az európai acélóriást, az Arcelort attól, hogy indiai kézbe kerüljön, így részben orosz érdekeltséggé válhat a belga-francia-luxemburgi cég. Az új "Vasember" - ellentétben más orosz oligarchákkal, például a börtönben ülő egykori Jukosz-vezérrel, Mihail Hodorkovszkijjal - nem tört politikai babérokra, és jó viszonyban van Putyin elnökkel.

Az Arcelor ugyanis inkább belehullott Mordasov ölébe, mintsem hogy az indiai Laksmi Mittal ellenőrzése alatt álló Mittal Steel Co. kaparintsa meg részvényeinek többségét. Hogy pontosan mitől is féltek az európaiak, az nehezen deríthető ki, mindenesetre a munkahelyek megőrzésére, a feldarabolás elkerülésére a nyugatiak jobbnak látták az oroszokkal való összefogást.

Mordasov a hetedik leggazdagabb orosz
Alekszej Mordasovot az amerikai Forbes magazin tavaly 5,1 milliárd dolláros vagyonával a hetedik helyre tette az orosz gazdagok listáján. Mára 90 százalékos részt mondhat magáénak a Severstalban. Visszatekintve azokra az évekre úgy ítéli meg: sikerét annak köszönhette, hogy kevesebbet aggódott mint mások - írja róla az MTI. A mintavállalkozó a Putyin elnököt körülvevő orosz cégvezetők legbelső bizalmi köréhez tartozik. Oroszországnak a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) folytatott felvételi tárgyalásain az orosz cégek szövetségét képviseli.

A Severstal és az Arcelor most bejelentett fúziója nyomán az orosz cég fő tulajdonosa, Alekszej Mordasov minden eszközét beviszi az Arcelorba, és a kibővülő Arcelor csoportban egyharmados érdekeltséget szerez. Az egyesüléssel a világ legnagyobb acélipari csoportja jön létre.

Nincsenek tetemek

Bár a magyar hírforrások egyike kiemelte, hogy Mordasov útját a csúcsra - ellentétben más orosz nagyvállalkozókkal - "nem kísérik tetemek", a BBC a Severstal eddigi fő tulajdonosáról azt írja, gyanús körülmények között szerezte a vagyonát.

Az MTI is közli, hogy Mordasov a kilencvenes években egyetlen nap alatt vált a legjelentősebb (orosz) acélipari holding tulajdonosává, de a BBC ehhez hozzáteszi: gyanús körülmények között szorította ki egykori főnökét, főnökeit a Severstal éléről.

Nem Mordasov fogadott bérgyilkosokat

A BBC egyébként ennek kapcsán Paul Klebnikovra, az amerikai székhelyű Forbes magazin oroszországi szerkesztőjére hivatkozik. Klebnikov azonban már nincs az élők sorában. Meggyilkolását az orosz ügyészség a csecsenekre akarta rábizonyítani, ezt azonban a bíróság éppen nemrégiben elutasította, és felmentette a vád alól a gyanúsítottakat.

Sokak szerint Klebnikov meggyilkolása néhány oroszországi oligarcha érdekében állt inkább - Mordasov nevét a gyilkosság kapcsán sohasem emlegették egyébként -, mintsem a tényfeltáró újságíró által szintén leleplezett csecsen politikus tetette volna el láb alól. Klebnikov meggyilkolásához nem tudni ugyan, kinek van köze, de Mordasov pályájáról érdemes azért szót ejteni.

Cserepovec ura

Cserepovecben, a Severstal székhelyén gyakorlatilag minden Mordasov kezében van, ennek a Szentpétervár és Moszkva közötti településnek ő a tényleges irányítója - írja róla a brit hírforrás. Sokan egyszerűen csak a "tanknak" nevezik őt, mások a "Vasember" címszót aggatták rá.

Mordasov rendkívül szoros viszonyban van a hírek szerint Putyin orosz elnökkel, és majdnem biztosra veszi minden hírforrás, hogy a mostani Arcelor-ügylet előtt is egyeztetett az oligarcha Putyinnal. (Mindketten egyébként Leningrádban tanultak korábban.)

A '65-ös születésű Mordasov 1988-ban lépett be a cserepoveci metallurgiai gyárba, közgazdászként. (Leningrádban tanult, ezt már említettük, később, 2001-ben azonban Newcastle-ban MBA menedzsment-diplomát is szerzett, s németül is jól beszél a hírek szerint. Putyin is jól beszél németül, ő az egykori NDK-ban volt KGB-s, tehát foglalkozási ártalomnak is mondhatnánk ezt.)

Karrier a fémiparban

1992-ben Mordasov a Severstal nevű új holding pénzügyi és gazdasági igazgatója lett. A Severstal az orosz acélipar színe-javát tömörítette, bár akkoriban ez kevésbé lehetett csillogó karrier, hiszen komoly válságban volt az ország, amelyet abban az évben még inkább Szovjetuniónak hívtak.

A birodalom összeomlása hónapokkal később bekövetkezett, négy év múlva viszont már vezérigazgató lett Mordasov. Ekkor, 1996-ban is még csak 31 éves volt. Időközben az elnöki posztot is begyűjtötte a cégnél, miután megszerezte annak többségi tulajdonát, és kiszorította a Severstalból korábbi főnökét - írja a BBC, a Forbes-ra hivatkozva. Az MTI szerint viszont az acélmű korábbi vezetésének egyetértésével szerezte meg a többséget Mordasov.

Állítólag abban, hogy Mordasov pillanatok alatt (az MTI szerint egyetlen nap leforgása alatt) hozzájutott a Severstal többségéhez, nagy szerepe volt a néhai újságíró, Klebnikov szerint annak, hogy a cég profitjából szerzett jövedelmet, és ebből vásárolta fel a részvényeket. (A részvényeket egyébként a munkatársak között osztották szét a cégnél.)

Nem csavarták ki senkinek a karját

Ennek kapcsán Mordasov viszont úgy nyilatkozott: "Nem foglaltunk el semmit, nem csavartuk ki senkinek, soha a karját, soha nem korrumpáltunk semmit, és állami segítséget sem használtunk fel". A BBC szerint ehhez hozzátette azt is: "Mindenért fizettünk, amit megszereztünk."

Akár fizetett érte, akár nem, Mordasovnak ma már a Severstal 89,6 százaléka van a kezében. A Severstalnak pedig nagyon jól megy: árbevétele eléri a 11,7 milliárd dollárt, van bányaipari, autóipari, pénzügyi és biztosítási részlege is. A Népszabadság szerint Az UAZ autógyár is a Severstal érdekeltsége, és ez a leányvállalat nemrégiben megszerezte a jogot arra, hogy Fiatokat személyautókat, Ssangyong terepjárókat és Isuzu teherautókat szereljen össze. Egészen pontosan egyébként arról van szó, hogy a Severstal autóipari részlege, a Severstal-Avto érdekeltségébe tartozik többek között az UAZ terepjáró-gyár és a korábban Oka kisautókat készítő tatár ZMA is. Ez utóbbi vállalat nemrég modernizált gyártósorát használta ki a Severstal, hogy Fiat személyautókat, Ssangyong terepjárókat és Isuzu teherautókat szereljen össze.

Az Arcelor-Severstal fúziójának részletei
Az Arcelor és a Severstal által kiadott közös nyilatkozat szerint a Severstal fő részvényese, Alekszej Mordasov részvények ellenében beviszi az Arcelora a Severstalban, a Severstal-Resource bányaipari vállalatban, illetve az olasz Lucchini SpA acélipari vállalatban meglévő érdekeltségeit. Mordasov 1,25 milliárd eurót (1,6 milliárd dollár) fizet a kibővülő Arcelor csoport részvényeinek mintegy 32 százalékáért. Az üzletben az Arcelort részvényenként 44 euróra értékelték, nem számítva a tervezett részvényenkénti 1,85 eurós osztalékot. Mordasov 295 millió újonnan kibocsátandó részvényhez jut ezen az áron.

A részvényenkénti 44 eurós ár 100 százalékkal haladja meg a január 26-i Arcelor záróárfolyamot, - ami után egy napra rá tette meg a Mittal ellenséges vételi ajánlatát- és 36,6 százalékkal magasabb a május 25-i záróértéknél. Az Arcelor mostani részvényesei a kibővülő csoport papírjainak mintegy 68 százalékával rendelkeznek majd. Az Arcelor és a Severstal a legnagyobb acélipari konszern lesz, együttes eladásai 46 milliárd eurót, EBITDA eredménye 9 milliárd eurót tesz ki. A 2005-évi adatok alapján a termelés 70 millió tonna acélt tett ki.

A létrejövő csoport élén az Arcelor jelenlegi elnöke és vezérigazgatója áll majd, helyén marad a menedzsment is, amit a 18 tagú igazgatótanácsban a tiszteletbeli elnöki funkciót átvevő Mordasov által kinevezett 6 vezető egészít ki. Az orosz mágnás beleegyezett abba, hogy részvényeivel az igazgatótanács ajánlásainak megfelelően szavaz majd, továbbá Arcelor- érdekeltségét öt évig nem adja tovább. Az üzletet a trösztellenes hatóságok - felek reménye szerint hamarosan megtörténő - jóváhagyása után 2006 júliusában véglegesítik. Ennek az is feltétele, hogy az Arcelor részvénytulajdonosainak több mint 50 százaléka is támogassa a tranzakciót.
Forrás: MTI