A problémát az okozza, hogy az Európai Bíróság döntése értelmében a munkahelyen töltött ügyeleti idő munkaidőnek számít, ami miatt több ország nehéz helyzetbe került.
Mivel az uniós előírások értelmében a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát, a legtöbb országban megoldhatatlanná vált az ügyeletek ellátása a kórházakban, a mentőknél, a tűzoltóknál és más helyeken. Emiatt tavaly 23 ország nem tartotta be az uniós munkaidő-szabályozást. Nagy-Britannia, Észtország és Málta átmeneti felmentést (opt-out) élvez a 48 órás heti munkaidőkorlát alól, számos ország pedig - köztük Németország, Franciaország és Ausztria - az egészségügy terén kapott időleges felmentést.
Az uniós országok két táborra szakadtak az ügyben. A britek vezette csoport azzal érvel, hogy meg kell adni a szabad választás jogát az alkalmazottaknak azt illetően, mennyit akarnak dolgozni, és biztosítani kell a sürgősségi szolgálatok, elsősorban az egészségügy működőképességét. Franciaország a mellé állt államokkal együtt azt hangsúlyozza, hogy a 48 órában maximált heti munkaidő védelmet jelent az alkalmazottaknak a kizsákmányolás ellen és csökkenti a balesetveszélyt. A szabadpiaci ideológia és a szociális gondoskodás e csatájában az Európai Parlament a franciák mellé állt. Ennek jegyében követelik, hogy az érintett országok adják meg a pontos dátumot, amikortól lemondanak kivételezett helyzetükről és életbe léptetik az uniós szabályozást.