Kell a keleti munkaerő

2004.04.26. 08:13
Elsősorban a növekvő életszínvonal miatt nő majd az új tagállamokba irányuló bevándorlás - derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legfrissebb felméréseiből. Más szakértők úgy vélik, nem várhatók drámai változások a magyar munkaerőpiacon a csatlakozás után. Az EU-n kívül maradó szomszédaink munkavállalási feltételei ráadásul nehezednek, jóllehet több munkaadói szervezet szorgalmazza a keleti, főként a magyar anyanyelvű munkaerő fokozott bevonását.
Sokkal inkább a bevándorlás növekedésére számíthatnak az új tagállamok az európai uniós csatlakozás után, mintsem az elvándorlás felgyorsulására - idézi az IOM-ot az International Herald Tribune. Sőt, az életszínvonal emelkedése miatt inkább lassulni fog a jövőben a kivándorlás. A rendkívül alacsony születési ráta miatt szüksége is van Közép-Európának a bevándorlókra, állítja a jelentés. Amennyiben a magas bérköltségek miatt a nyugati vállalatok keletre települnek, ugyancsak szükség lesz a munkaerő ily módon történő pótlására ezekben az országokban.

Nem nő a bevándorlás

A szomszédos keleti országok állampolgárainak az eddiginél jóval nagyobb bevándorlására egyelőre nem lehet számítani - véli Bartha Attila, a Kopint-Datorg kutató főmunkatársa. Magyarország migrációs mérlege már most is pozitívumot mutat, és ez valószínűleg így is marad. A problémát inkább az okozza, hogy az olcsó (zömmel Romániából és Ukrajnából érkező) külföldi munkaerő jelentős részét a feketegazdaságban foglalkoztatják. Amennyiben viszont jelentősebb gyártókapacitások települnek át Nyugat-Európából hazánkba, az valóban lökést adhat a bevándorlásnak. Sokkal célszerűbb lenne azonban a fellépő munkaerőhiányt úgy leküzdeni, hogy az oktatást és szakképzést a munkaerő-piaci igényekhez igazítjuk, és nagyobb hangsúlyt fektetünk a felnőttképzésre - javasolja a kutató.

Ugyancsak a bevándorlás növekedése ellen hat, hogy a csatlakozás után várhatóan romlanak a környező, nem EU-tagállamok polgárainak magyarországi munkavállalási esélyei. A munkaerő-piaci vizsgálat ugyanis nemcsak Magyarországra terjed ki május 1-je után, hanem minden EU-polgár előnyt élvez a harmadik országokból érkezőkkel szemben - mondta lapunknak Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal főosztályvezetője. A jövőbeni tagországok közül Szlovákiában él a legjelentősebb magyar ajkú népesség, és a munkanélküliségi ráta is igen magas, ezért elsősorban innen érkezhet a romániai és ukrajnai munkavállalók legtöbb konkurense.

Ugyanolyan feltételek

Az Európai Unión kívül maradó szomszédos országok állampolgárai ugyanolyan feltételekkel vállalhatnak munkát Magyarországon, mint bármelyik más, harmadik országból érkező személyek. Amennyiben egy magyar vállalat külföldi munkaerőt kíván igénybe venni, a munkaügyi központhoz kell fordulnia. Ha a munkaügyi központ nem talál a posztra magyar (május 1-je után az EU-ból származó) munkavállalót, kiállítja a munkavállalási engedélyt. A munkavállalási engedéllyel rendelkezőknek tartózkodási vízumot kell igényelniük. Ez az Ukrajnából és Szerbia-Montenegróból érkezők számára a tavaly kötött vízummegállapodás értelmében ingyenes, a román állampogároknak azonban egyelőre 50 dollárjukba kerül. Folynak már tárgyalások arról, hogy a romániai munkavállalók szintén ingyen juthassanak a tartózkodási vízumhoz - tájékoztatta lapunkat a Külügyminisztérium. A vízumigénylésben könnyítés nem várható, sőt a schengeni övezethez való csatlakozásunk után további szigorítások esedékesek - tudta meg a Világgazdaság.