Jóllehet az elmúlt év világgazdasági konjunktúrája a német GDP-re is jótékonyan hatott, a többi ország ugyanígy vagy még jobban profitált belőle, így Berlin relatív lemaradása tovább súlyosbodott, elsősorban a szerkezeti reformok elmaradása miatt. Ezek a változtatások már a 90-es évek elején esedékesek lettek volna, de az újraegyesítés nehézségei elterelték róluk a figyelmet - nyilatkozta a Világgazdaságnak Stefan Schneider, a tanulmányt készítő DB Research illetékes munkacsoportjának vezetője.
Schneider szerint a keleti tartományok felzárkóztatása miatt előállt extra költségek ugyan valóban megterhelték a német gazdaságot, de a lemaradás alapvető oka nem ebben, hanem a mélyreható reformok 90 óta tartó folyamatos halogatásában keresendő. Schneider a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt előállt krónikus szakmunkáshiány gazdaságfékező hatását is csak egy ezen belüli részproblémának tartja, amit nem lehet kizárólag megfelelő bevándorlási politikával megoldani. Ráadásul az EU új államaiban sincs elegendő munkaerő-tartalék ahhoz, hogy az összes hasonló problémával küzdő régi tagország igényeit kielégítse - tette hozzá.
A lemaradás megszüntetésében azt tartják különösen nehéznek a szerzők, hogy a tartós növekedés beindításához szükséges oktatási, munkaerő-piaci és egyéb reformok hatása csak egy bizonyos idő elteltével érzékelhető. Németország 1,4-es születési rátája például elmarad az OECD-átlagtól, de a 2007 elején bevezetett családbarát intézkedések nem vezetnek azonnali látványos eredményekhez. Hasonlóan rossz a helyzet a képzés területén: a főiskolai végzettséggel rendelkező németek aránya alig haladja meg a 20 százalékot a 25 és 35 év közötti lakosság körében, miközben például Koreában vagy Japánban ugyanebben a korcsoportban 50 százalék körül mozog a kvóta. A DB Research szakemberei szerint pedig éppen a humántőke lesz az elkövetkező évtized gazdasági fejlődésének egyik meghatározó tényezője.
Az elemzés egyébként Amerikára tekint követendő példaként. Az USA egy főre eső GDP-je közel 40 százalékkal magasabb a németnél. Ezt elsősorban kiemelkedő alkalmazkodási képességüknek köszönhetik az amerikaiak: minden országnál gyorsabban reagálnak a kihívásokra.