Mindennek ellenére a piac soron kívüli kvótaemelésre számított, mert a rendkívül magasra - egy hete New Yorkban abszolút csúcsra (hordónként 41,65 dollárra) - szökött olajárak már a kartell által elismerten is akadályává váltak a globális gazdasági fejlődésnek. A rendkívüli drágaság mögött - a szezonálisan erős kereslet mellett - az USA és Kína növekvő olajigénye, valamint azok az állandósult ellátási aggodalmak állnak, amelyeket a közel-keleti feszültség okoz.
Nem tudják emelni
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy hét végi New York-i találkozójukon a hét vezető ipari ország (G7) pénzügymimiszterei az olajkínálat bővítésére szólították fel az olaj kartellt.
Maga az OPEC közleménye hangsúlyozza, hogy a kínálatbővítés későbbre halasztásával nem kívánják veszélybe sodorni a világgazdaságot. A kvótanövelési tervével magára maradt Szaúd-Arábia szerint viszont Bejrútban már napi 2,3-2,5 millió hordós bővítésről kellene határozni. A napokban olyan borúlátó vélemények is napvilágot láttak, melyek szerint az OPEC nem is tehet túl sokat az olajárak lenyomásáért, mert Szaúd-Arábián kívül alig van olyan tagja, amely érdemi beruházás nélkül képes növelni termelését. Annyit viszont már most is termelnek, amennyit tudnak: becslések szerint májusban napi átlagos exportjuk 28,53 millió hordó volt.
Az év eleje óta 30 százalékkal megnőtt olajárak pénteken, a kvótanövelés reményében még estek: a londoni brent ára hordónként 76 centtel esve, 36,50 dolláron zárt, az amerikai west texas intermediate (WTI) pedig 93 centtel csökkenve, 39,87 dolláron állapodott meg. Várható, hogy a bővítés elmaradására ma drágulással reagálnak a tőzsdék.