Olcsóbb áram és gáz a szegényeknek

Sajtóértesülések szerint Alistair Darling az áprilisban kezdődő 2008-as pénzügyi év költségvetési tervezetének ismertetésekor olyan intézkedéseket is bejelent, amelyek a gáz- és áramfogyasztásuk ellenértékét előfizetéses rendszerben lerovó fogyasztók esetében a jelenleginél alacsonyabb tarifák alkalmazását írják elő a szolgáltató cégek számára.

Erre a jogalapot a kormánynak a 2004-es energiatörvény azon passzusa teremti meg, amely lehetőséget biztosít árplafon bevezetésére. A brit energiafelügyelet számításai szerint a fogyasztásért előfizetéses rendszerben (a mobiltelefonos feltöltőkártyákhoz hasonló módon) fizető fogyasztók tarifája akár 31 százalékkal is magasabb lehet, mint az utólag, bankszámlás inkasszóval teljesítő ügyfeleké.

A cégek a magasabb díjakat a különleges fogyasztásmérő készülékek beszerelésével és üzemeltetésével indokolják, de a felügyelet szerint ez évente átlagosan csupán 85 fontnyi költséget jelent nekik, miközben átlagosan 255 fonttal többet számláznak. A Bloomberg értesülése szerint Darling azt fogja ma javasolni, hogy kötelezzék az áram- és gázszolgáltatókat a díjkülönbség csökkentésére.

A hasonló értesülést közlő Financial Times szerint ez kínos beismerése lesz annak, hogy az EU-ban sokszor más országok számára példaként állított brit energialiberalizáció távolról sem szolgálja az egész társadalom érdekeit. Miközben tavaly a lakossági energiadíjak 17 százalékkal emelkedtek, az energiaszolgáltató cégek óriási profitnövekedésről számoltak be.

A felügyelet szerint a 26 millió brit háztartás közül 3,8 millió előfizetéses rendszerben rója le áramfogyasztása, 2,8 millió pedig gázfogyasztása ellenértékét. Az úgynevezett �energiaszegénység� 4,5 millió embert sújt � ide azokat sorolják, akik havi jövedelmük 10 százalékánál nagyobb összeget kénytelenek fűtésre és világításra költeni.