Business Talks '24
Üzleti konferencia
Bírálnak
Ugyanakkor az OECD-országok részesedése az élelmiszerek világtermelésében jelentősen visszaesik - a sovány tejporé 12, a vajé kilenc, a sertés- és marhahúsé, valamint a sajtoké három-öt százalékkal. A fogyasztásban való részesedés ugyancsak csökkenni fog: a marhahúsé a tavalyi 61-ről 2013-ra 54 százalékra, a sertéshúsé 42-ről 39-re, a vajé 37-ről 31 százalékra.
A jelentés élesen bírálja a fejlett ipari országokat, amelyek a mezőgazdaságnak nyújtott jelentős állami támogatásokkal torzítják a kereskedelmet és akadályozzák a harmadik világ gazdasági növekedését, mivel a szubvenciók tovább növelik a jövedelmi különbségeket és lenyomják az árakat, kiszorítva a fejlődő országok termelőit a piacokról.
Jó irány
Az OECD-országok 2002-ben összesen 229,7 milliárd dollárt költöttek élelmiszer-termelésük támogatására, ez tavaly 257,3 milliárdra emelkedett. Ráadásul a támogatás a termelés nagyságán alapul, így eleve nem a leginkább rászoruló termelők kapják. A 2002-es 94,8 milliárd dollár után az Európai Unió tavaly 120,4 milliárddal szubvencionálta az élelmiszer-termelést, Japán 42,8 helyett 44,7 milliárddal, az Egyesült Államok viszont 40,8 milliárd dollárral szemben 38,9 milliárddal. Ez a három tétel együtt az OECD harminc országa által nyújtott mezőgazdasági támogatás közel nyolcvan százalékát teszi ki.
Az OECD nem teljesen kielégítőnek, de a jó irányba tett lépésnek minősítette az Európai Unió tavaly júniusban indított agrárreformját - a bővítés várható hatásaival a jelentés nem foglalkozik.
Business Talks '24
Üzleti konferencia