Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
A lakosság és a vállalkozások megsarcolásával próbálja biztosítani a fennmaradásához szükséges bevételeket a Gázai övezetet kormányzó Hamász, miután az Egyesült Államok és az Európai Unió a radikális szervezet hatalomra jutása óta leállította a segélyek folyósítását. A mindössze 360 négyzetkilométeres, ám közel másfél millió lakosú övezet a 2006 elején tartott palesztin választások eredményeként tavaly nyáron került a Hamász irányítása alá, és azóta az Izraellel való folyamatos háborúskodás padlóra küldte a terület – korábban is igen gyenge lábakon álló – gazdaságát.
Nemcsak a nyugati segélyek maradnak el, hanem a zsidó állam sem hajlandó átutalni a terrorszervezetként elkönyvelt Hamásznak a palesztin területekre érkező importáruk vámját, és a forgalmiadó-bevételek is jelentősen csökkentek az izraeli blokád következtében.
A radikális szervezet tehát kénytelen újabb és újabb bevételi források után nézni, hogy fizetni tudja mintegy negyvenezer rendőrét, harcosát és hivatalnokát, és fenntarthassa az iskolákat és más közintézményeket. Ziad Zaza, a Gázai övezet gazdasági minisztere a Bloombergnek nyilatkozva nem volt hajlandó közölni, mekkora büdzséből gazdálkodik a kormánya, de rámalláhi gazdasági szakértők 400 millió dollárra becsülik a Hamász-kormányzat éves bevételeit.
Az egyik legfontosabb forrás a dohányadó. A Rafah határvárost Egyiptommal összekötő alagutakon becsempészett cigaretták minden csomagja után három dollárt szednek be a szervezet ellenőrei, így a fogyasztói ár öt dollárra rúg. Izraeli források szerint a hatóságok a 150 alagút fenntartóitól is beszednek egyenként 3000 dollárt.
A gépkocsik rendszámtáblájának, a születési bizonyítványoknak a kiadása és más hasonló szolgáltatások után is befolyik valamennyi adó és járulék, a legsajátosabb ötlet pedig alighanem az a homokmonopólium, amelyet nemrég vezetett be a kormányzat az építkezéseknél korábban ingyen használt nyersanyag megadóztatására. Ahogy Ziad Zaza fogalmaz, nem engedhetik meg maguknak, hogy bármit is ingyen adjanak.
Az adóztatásnak azonban a lakosság teherbírása és a külföldi nyomás is határt szab. Tavaly augusztusban az áram megadóztatásának a tervét az Európai Unió hiúsította meg azzal, hogy kilátásba helyezte az üzemanyag-szállítások leállítását. Izrael – a rakétatámadásokra válaszul – több ízben ténylegesen blokkolta az e téren is importra szoruló Gázai övezet üzemanyag-ellátását, ez súlyos áramkimaradásokhoz vezetett.
Ebben a helyzetben különösen fontos a Hamász számára az arab és más iszlám országoktól, szervezetektől – nagyrészt földalatti csatornákon keresztül – érkező segély. A Global Security.org elnevezésű hírszerző portál szerint a kabinet Irántól és Szíriától kap nagyobb összegeket, és Matthew Lewitt, a washingtoni közel-keleti intézet szakértője szerint a különböző iszlám segélyszervezetek és bankok is aktívan támogatják a gázai vezetést.
Eközben a Mahmúd Abbász elnök által irányított nagyobbik palesztin terület, a Jordán folyó nyugati partja (Ciszjordánia) továbbra is élvezi a nyugati hatalmak támogatását. Az Egyesült Államok és az EU a következő három évre összesen 7,7 milliárd dollárnyi segélyt helyezett kilátásba. Ebből azonban Abbász egyetlen centet sem hajlandó átutalni a Gázai övezetet uraló radikálisoknak.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
