Sokba kerül a Parmalat-válság

A bruttó hazai termék (GDP) csaknem egy százalékát teszi ki az a 11 milliárd euró összegű kár, amit a Parmalat válsága okoz az olasz gazdaságnak - jelentette ki Giulio Tremonti olasz gazdasági és pénzügyminiszter. A Parmalat december végén omlott össze, miután kiderült, hogy könyveiben a valóságosnál legalább 10 - egyes becslések szerint 13 - milliárd euróval magasabb vagyont tüntetett fel.

Fizessenek a bankok?

Az olasz kormány 1,9 százalékos gazdasági növekedést vár ez évre, s a költségvetésben 11 milliárd euró összértékű intézkedés szerepel arra, hogy az államháztartási hiányt a GDP 2,2 százalékára vigyék le a tavalyi 2,5-ről. Tremonti nem nyilatkozott arról, módosítanak-e az előirányzatokon. A miniszter élesen bírálta a botrányban érintett bankokat, amiért azok a Parmalat - ma már értéktelen - kötvényeinek egy részét továbbadták a kisbefektetőknek. Kollégája, az európai ügyekért felelős Rocco Buttiglione egyenesen azt szorgalmazta, hogy a bankok térítsék meg a befektetők kárát.

Reform?

Tremonti egyszersmind a jegybankot is elmarasztalta, mondván, annak időben észre kellett volna vennie, hogy a Parmalatnál nincsenek rendben a dolgok. Ennek fényében nem meglepő, hogy Tremonti a pénzpiacok felügyeletének olyan reformját javasolja, amelyben épp a jegybank szerepe szűkülne. Az elképzelés szerint a bankszektorbeli verseny kontrollja a jegybanktól átkerülne a monopóliumellenes hatósághoz, így a bank csak a bankszektor stabilitásáért volna felelős. A harmadik szerv, a Consob tőzsdefelügyelet helyett egy új hatóság állna föl, nagyobb hatáskörrel, amely a tőkepiacokon túl kiterjedne a biztosítótársaságokra és a nyugdíjalapokra is.