Leállhat a privatizáció Szlovákiában

Az eleve kisebbségben lévő és csak a független képviselők támogatásával felszínen maradó Dzurinda-kormány a kereszténydemokrata KDH kiválásával abszolút kisebbségi helyzetbe (a 150 képviselőből csak 53-mal rendelkezik) került. A KDH kedden visszahívta három miniszterét a kormányból, a pártelnök Pavol Hrusovsky lemondott a parlament elnöki tisztségéből, és ezt a pozíciót Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke tölti be. Eredetileg szeptember végére tervezték a parlamenti választásokat, azonban most úgy tűnik, hogy júniusra előrehozzák az időpontot - legalábbis Mikulás Dzurinda miniszterelnök emellett érvel.

Ha a pártelnökök megállapodnak az új időpontban, akkor a kormány több privatizációval kapcsolatos döntést már nem hoz - közölte Dzurinda, viszont a már jóváhagyott döntéseket ez nem érinti. Ebből adódóan a pozsonyi és a kassai reptér magánosítása már lezártnak tekinthető, viszont a ZSSK Cargo vasúti teherfuvarozó eladásának most finiselő folyamata leállhat, különösen mert a repülőterek magánosításához hasonlóan a Cargo privatizációja körül is problémák vannak. A privatizációs tanácsadó például az a CA-IB társaság, amely a Bank Austria Creditanstaltcsoportba tartozik. Ez a bank kíván ugyanakkor hitelt folyósítani a privatizáció egyik résztvevőjének, a Rail Cargo Austriának.

A júniusi választás azt jelenti, hogy a repterek eladása mellett csak az az ügylet nem áll le, amelyben a Slovenské Elektrárne (SE) szlovák villamos művek 66 százalékát veszi meg az olasz Enel. A hat városi távhőszolgáltató, a regionális áramszolgáltatók kisebbségi részvénycsomagja, valamint néhány autóbusz-társaság értékesítésének terve már valószínűleg dugába dől. A politikai válság kellemetlen a devizapiacok számára is, a korona a bizonytalanságra például gyengüléssel reagált: egy nap leforgása alatt 1 százalékkal gyengült az euróhoz képest, kedden reggel 37,70 korona/euró kurzusnál érte el a mélypontját, ám délután már 37,550 korona/euróra erősödött, sőt az előrehozott választások lehetőségére sem reagált. A Slovenská Sporitelna takarékpénztár állásfoglalásában leszögezte, hogy a gazdaság szempontjából a legsúlyosabb következmény a privatizációs folyamat leállítása. Egyébként úgy tűnik, más komolyabb gazdasági következménye nem lesz a történteknek.