Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Világ cikkek
A tagállamok versenyhatóságainak utóbbi időben hozott döntései jelzik, hogy igencsak égető kérdésről van szó, különösen, ami a megtévesztő reklámokat illeti. Magyarország sem kivétel: a Gazdasági Versenyhivatal csak az elmúlt másfél hónapban kilenc elmarasztaló ítéletet hozott a fogyasztók megtévesztése miatt.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium a Világgazdaság kérdésére válaszolva közölte, "az irányelv átültetése jelenleg történik, az átültető törvény tervezete most kerül közigazgatási egyeztetésre, és várhatóan az Országgyűlés őszi ülésszakán fogják elfogadni".
23 konkrét eset
A hamarosan életbe lépő uniós szabályozás nem kevesebb, mint 23 konkrét esetét sorolja fel a megtévesztő kereskedői magatartásnak. Nemcsak az egyes termékek, szolgáltatások minőségi jellemzőit, illetve árát illetően tilos becsapni a fogyasztókat, de idetartoznak az olyan hamis állítások is, mint például egy kereskedő aláírója egy magatartási kódexnek, vagy hogy terméke valamely közjogi vagy magánszervezet által elismert, jóváhagyott vagy engedélyezett.
Nem szabad a fogyasztót azonnali döntéshozatalra kényszeríteni annak valótlan állításával sem, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható. Tisztességtelennek minősül továbbá, ha egy kereskedő az értékesítés utáni szolgáltatást csak egy másik nyelven teszi lehetővé, anélkül hogy erről a fogyasztót előzetesen tájékoztatná.
Nagy-Britanniában éppen a napokban hívta fel a figyelmet egy termék-összehasonlítással foglalkozó internetes magazin arra, hogy a széles sávú internetszolgáltatók a ténylegesen elérhetőnél jóval nagyobb letöltési sebességet hirdetnek reklámjaikban. A magazin szerint miközben sok társaság azt állítja, hogy akár 8 Mbps (megabit/másodperc) sebességet is lehetővé tesz, az internethasználók átlagosan csak 2,7 Mbps sebességet tapasztalnak, egyesek pedig mindössze 0,09 Mbps-t.
Semmi akár
A brit reklámfelügyelet korábban ugyan elfogadhatónak minősítette, hogy a széles sávú szolgáltatók az "akár" szót használják az elérhető maximális sebesség megjelölésére, ám csak abban az esetben, ha a fogyasztók többségénél a sebesség valóban megközelíti ezt az értéket. A felügyelet az elmúlt közel egy évben két szolgáltatót kötelezett reklámjainak megváltoztatására.
A vállalatok nem csak saját termékeikkel kapcsolatban téveszthetik meg a fogyasztókat: erre példa a szintén brit Moneysupermarket.com esete. A különböző pénzügyi, biztosítási és egyéb szolgáltatások árait öszszevető internetes oldal üzemeltetője a napokban ismerte el, hogy megtévesztő módon tüntette fel az egyes hitelek kamatlábát. Tipikus éves rátaként hirdetett ugyanis olyan kamatokat, amelyek csak a jó hitelminősítésű fogyasztók számára elérhetők. Hasonló jellegű visszaélésekre korábban a brit pénzügyi felügyelet is felhívta a figyelmet: egy év eleji felmérése szerint a gépjármű-biztosítási hirdetések több mint fele, a lakásbiztosítási reklámoknak pedig negyede ígért olyan megtakarítási lehetőségeket, amelyekkel valójában csak kevesen élhettek.
Százmillió forint
Pénzügyi területen Magyarországon legutóbb az OTP ellen hozott elmarasztaló ítéletet a GVH, alig több mint egy hónapja. A versenytanács a bankot egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte azért, mert hirdetéseivel szemben díjat szedett ügyfeleitől a bankon kívüli átutalásokért.
Ez az összeg ugyanakkor eltörpül a Tescóra és a Magyar Telekomra tavaly kiszabott megabírságok mögött. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH mindkét céget százmillió forint megfizetésére kötelezte: előbbit azért, mert akciós reklámkiadványaiban nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt, utóbbi pedig a T-Mobile tarifáit hirdette félrevezető módon.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
