A legtöbb tagállamban ismert a regisztrációs adó, de mértéke rendkívül eltérő. Dániában például mintegy 16 ezer euró, Olaszországban viszont csak 300 körül van. A belső piaccal ellentétes, hogy sok helyütt az autó átköltöztetése kettős adóztatást von magával.
Igazságosabb rendszert kínál az éves gépjárműadó, főként ha annak mértékét a jármű szén-dioxid-kibocsátásától teszik függővé, amint azt a bizottság javasolja. A testület korszerűsíteni, egyszerűsíteni és hosszú távon harmonizálni akarja a jelenlegi - a lóerő, hengerűrtartalom, súly, sőt a gépkocsi értékének alapján kalkulált - adó kivetését, amit ráadásul tagállamonként további szempontok, így ipari, környezetvédelmi, energia- és közlekedéspolitikai megfontolások befolyásolnak. Brüsszel el akarja érni azt is, hogy amíg nem tűnik el teljesen a regisztrációs adó, más tagállamba költözéskor visszaigényelhető legyen.
Az adópolitikáért felelős magyar biztosnak, Kovács Lászlónak nem lesz könnyű dolga, hiszen a korábbi, hasonló próbálkozásokat meghiúsították a tagállamok. Kedvező fejlemény, hogy a környezetvédelem a kiotói egyezmény révén elsőbbséget élvez, így jó kiindulópontnak ígérkezik a szén-dioxid-kibocsátást tenni az adózás fő szempontjává. Más kérdés, hogy miért ne lehetne ezt az adót beépíteni az üzemanyag árába - aki többet autózik, többet szennyez alapon -, ami szintén a takarékos, alacsony fogyasztású autó megvételére ösztönöz. A szén-dioxid-kibocsátás 28 százaléka egyébként a közlekedésből származik, ebből a közúti járművek részesedése 84 százalék, amelynek feléért a személygépkocsik felelnek.