Uniós jogot sért a magyar regadó

2006.07.13. 14:17
A külföldről behozott használt autóra annyi regisztrációs adót vetnek ki, mint itthon egy újra, ami oda vezet, hogy az importkocsi után többet kell adózni, mint egy hazai után - ez diszkrimináció és az EK-jog értelmében illegális. Az Európai Bizottság főtanácsnokának indítványa szerint az illegálisan kivetett adót vissza kell fizetni a túladóztatott személyeknek.

Eleanor Sharpston, az Európai Bíróság főtanácsnoka, akinek jellemzően követik a véleményét a bírák, indítványában ellentétesnek nyilvánította a magyar regisztrációs adót az EU-joggal, mert diszkriminál a külföldiekkel szemben - adta hírül a Bruxinfo.

A csütörtöki főtanácsnoki indítvány a Nádasdi Ákos kontra Vám- és Pénzügyőrség Észak-alföldi Regionális Parancsnoksága, illetve a Németh Ilona kontra Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága ügyekre vonatkozik.

Vissza kell fizetni?

Az első ügy akörül bonyolódik, hogy a Magyarországon autókra kivetett regisztrációs adó megkülönbözteti-e a hazánkban vásárolt kocsikat a külföldön vásároltaktól, a másik pedig, hogy a regisztrációs adó illegális importvámnak minősül-e.

Az első esetben a főtanácsnoki indítvány úgy szól, hogy igen, a regisztrációs adó diszkriminálja a külföldről behozott gépkocsikat, mert figyelmen kívül hagyja a behozott járműnek az államba hozatal előtti értékcsökkenését az adó összegének kiszámítása során. Ezért annyi adót vetnek ki rá, mint itthon egy újra, ami oda vezet, hogy az importkocsi után többet kell adózni, mint egy hazai után - ez diszkrimináció és az EK-jog értelmében illegális, mégpedig az EK-szerződés 90. cikke alapján. A főtanácsnok indítványa szerint az illegálisan kivetett adót vissza kell fizetni a túladóztatott személyeknek.

Nem illegális vám

A másik ügyben ellenkező indítványt tett a főtanácsnok. Az érintett Németh Ilona itt azt firtatta, nem minősül-e rejtett importvámnak a regisztrációs adó, és mint ilyen, nem ütközik-e az EK-szerződés 23. és 25. cikkébe, amely tilt bármilyen vám jellegű korlátozást az államok közti kereskedelemben. A főtanácsnok szerint a válasz nem, ugyanis a regisztrációs adót nem annak a tényéből eredően vetik ki, hogy a hatálya alá tartozó személygépkocsik átlépik a határt. A regisztrációs adó így egyértelműen belső adótehernek, nem vámnak tekintendő, és mint ilyen, az EK-szerződés 90. cikke vonatkozik rá. A főtanácsnok itt visszautal előző indítványára.

A főtanácsnoki vélemény nem köti a bíróságot, de az indítványt ötből négy alkalommal követik a bírák, ezért igen valószínűnek tekinthető, hogy a magyar regisztrációs adót a teljes fórum is illegálisnak fogja minősíteni.