Még nem vonzó a romániai munka

Bár Kelet-Magyarország munkanélküliségi mutatói továbbra is sereghajtók országos összehasonlításban, arra mégis elvétve találhatunk példát, hogy Romániában vállaljanak munkát a keleti határok mentén élők. A frissen csatlakozott uniós tagállam hiába küzd - saját maga által is bevallottan - munkaerőhiánnyal, a magyarországi álláskeresők egyáltalán nem lepték el tömegesen a román munkavállalói piacot.

Az okok sokrétűek. Békés megyei perspektívából szemlélve Nyugat-Románia három kiemelkedően jelentős gazdasági központja - Nagyvárad, Temesvár, Arad - egyaránt viszonylag távol fekszik (főként az első kettő) például Békéscsabától, így a napi ingázás szinte megoldhatatlan. (Nagyvárad elsősorban a földrajzi elhelyezkedése okán Debrecennel működhet együtt, Temesvár pedig valamennyi keleti határmenti magyar várostól távol van.)

A magyarok romániai munkavállalása azért is tűnne ésszerűnek, mert némi leegyszerűsítéssel élve hazánk gazdaságilag legkevésbé fejlett megyéi találhatóak a határ innenső oldalán, míg a túlsó felén Románia legfejlettebb térségei. A román bérszínvonal viszont annak ellenére jelentősen elmarad a magyarországitól, hogy rohamléptekben emelkedett az elmúlt évekbe. Ez az egyik legfontosabb magyarázata annak, hogy a hazai munkaerő eddig alig érdeklődött a romániai munkalehetőségek iránt.

Ugyancsak magyarázhatja a kialakult helyzetet, hogy Békés megyében és a keleti megyékben állást keresők igen magas százalékban képzetlenek, lényegében csak betanított munkára alkalmazhatóak, és a szomszédos országban ez a típusú munkavállaló, ha nem is korlátlan mértékben, de még rendelkezésre áll.

Árnyalja a képet az a tény, hogy a kelet-magyarországi megyékből az elmúlt másfél évtized alatt a fővárosba és a Dunántúlra távozott a helyi kvalifikált munkaerő nem lebecsülendő része, megfelelő helyi munkalehetőségek hiányában. A magyarországi munkaerő romániai megjelenésének vizsgálatakor figyelembe kell venni az időtényezőt is, hiszen szűk három hónapja vált keleti szomszédunk az unió tagjává, és ennyi idő alatt aligha következtek be érdemi változások a határokon átívelő munkavállalási, munkahely-választási szokásokban, döntésekben és stratégiákban. Ezek mellett a hazai munkavállaló számára Románia teljesen "ismeretlen terep", ahova egyénileg egyelőre nehezen merészkedik.