Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Roubini: Most jön a neheze

2008.10.20. 00:54
Új szabályok kellenek, ezek eddigi hiánya is eredményezte azt, hogy a mostani válság kapcsán ennyire súlyos következményekkel kell számolnunk – mondja Nouriel Roubini. Az OTP Alapkezelő 15. születésnapjára Budapestre látogató, a New York-i egyetemen tanító közgazdászprofesszor az egyike volt azon keveseknek, akik már több mint egy évvel ezelőtt megjósolták a mostani a válságot: most azt mondja, 2009 végéig recesszióval kell számolnunk, a kormányzati és jegybanki intézkedéseknek pedig arra kell irányulnia, hogy elkerüljük az ennél is hosszabb visszaesést.
Fotó: Huszti István

Már egy évvel ezelőtt megjósolta, aztán augusztusban már részletesebben, hogy bankok százai mehetnek csődbe, a megmentésükre fordított összeg pedig ezer milliárd dollárra rúghat. Hol tart most a válság? Nem értük még el a mélypontot?

Nagyon komoly pénzügyi válság van, ami most már az USA után Európát is elérte: az elmúlt években hitel- és eszközárlufi alakult ki, ami az ingatlanpiacon indult, de aztán átterjedt a hitelekre és a nyersanyagokra. Most pedig e lufi kipukkadását látjuk. Nem, nem vagyunk még a mélyponton, nagyon komoly kockázatokat látok még, a részvényárak tovább süllyedhetnek. És a pénzügyi szektorban sem tisztult ki a kép, míg a nagyobb bankokat megmentik, én azt gondolom, nagyon sok kisebb, helyi pénzintézet nagy bajba kerül, ez még előttünk van. Nagyon fontos, hogy a politika mára felismerte, hogy komoly, igazi válság van, és azt is, hogy meg kell tennünk mindent a károk enyhítésére. Ez azt jelenti, hogy tőkét, likviditást kell biztosítani a pénzügyi rendszernek, nem szabad megengedni, hogy meghatározó cégek elbukjanak, és persze számos egyéb intézkedésre is szükség van. Már csak azért is, mert az USA-ban recesszió lesz a következő két évben, 2009 végéig, a visszaesés Európában pedig még csak most kezdődött. A következő időszakban rossz hírek, a keresetekről, a munkanélküliség alakulásáról szóló adatok sora érkezik majd ezzel kapcsolatban a piacra. A recessziós vonat, a pénzügyi válság vonata elindult, nem lehet megállítani egyiket sem, a kárenyhítésre kell koncentrálni. Azt mondtam, ennek költsége elérheti az ezer milliárd dollárt az USA-ban, ma már úgy látom, a számla közelebb lesz a kétezer milliárdos összeghez.

Warren Buffett azt mondta a minap, hogy most van itt az ideje részvényt vásárolni. Egyetért vele?

Egy kicsit szkeptikus vagyok, bár nem vagyok tanácsadó, nálam sokkal jobban értenek ehhez mások. Ugyanakkor azt gondolom, hogy egy pénzügyi válság közepén jobb óvatosnak lenni. Érdemes távol maradni a kockázatos üzletektől és inkább a biztonságosabb papírokba, államkötvényekbe fektetni.

Több mint egy évvel ezelőtt indult el a válság, a Bear Stearns csődje 2007 júliusában volt. Miért nem lehetett látni, mekkora a veszély, és miért nem látunk pontosan még ma sem?

Igen, igazuk van, több mint egy évvel ezelőtt kezdődött ez a mostani válság, velem együtt több közgazdász már akkor figyelmeztetett, hogy nem csak egy kis problémával állunk szemben. Akkoriban azonban a hatóságok, állami illetékesek azt mondták, esnek kicsit az ingatlanárak, aztán már 2007 végére visszakúsznak. Nem így történt. Aztán azt mondták, a hitelprobléma csak a másodlagos jelzálogokat érinti, nincs rendszerszintű probléma. Valóban szerepe van a mostani gondjaikban annak, hogy korábban a felügyeleti szervek, a hatóságok lépésről lépésre, egy-egy dologgal foglalkoztak, egyetlen problémát akartak kezelni, de nem volt egy szisztematikus terv, nem voltak megfelelő elemzések. Ahhoz, hogy a válságot helyén kezeljék, kellett az 1929-es hasonló, napok alatt lejátszódó tőzsdekrach. Az már jó hír, hogy mostanra egyhangú a vélemény, hogy az államnak komolyan fel kell lépnie a pénzügyi rendszer leállása ellen. Az pedig a rossz hír, hogy most jönnek majd a reálgazdasági hatások: nő majd a munkanélküliség, csökkenek a bérek, a bevételek, a fogyasztás, ennek pedig persze újra negatív hatása van a pénzügyi rendszerre. És persze, a pénzügyi rendszer, a hitelválság pedig szintén negatívan hat a reálgazdaságra.

Mi lehet a kitörési pont?

Az egyre határozottabb állami reakciók segíthetik a fogyasztáscsökkenés mérséklését, de például az EU-ban még mindig túl magasak a kamatok is. El kell kerülni, hogy tíz évig tartó recesszióba süllyedjenek a gazdaságok - ezt történt nemrég Japánban. A vállalati szektornak hitelhez, likviditáshoz kell jutnia. Néhány bankot biztosan államosítani kell egy bankválságban, ahogy ez történt Svédországban a 90-es években, de ezeket aztán újra lehet privatizálni.

Nem kerülhettük volna el a válságot, ha korábban lépnek fel az államok, a jegybankok? Kik a felelősök a válság kialakulásában?

A hibákat már sok évvel ezelőtt elkövettük az Egyesült Államokban. A dotkom lufi kipukkadása után az alapkamatot levitték és túl sokáig tartották nagyon alacsony szinten – egészen 2004-ig. Ez könnyű pénzt jelentett sokaknak. Az alacsony kamatok ösztönözték a fogyasztást is, illetve a hitelből való vásárlást. A bankok elkezdték újabb és újabb hitelekkel megkínálni ügyfeleiket, akiket egyre kevésbé ellenőriztek. A másik jelenség az ingatlanboom volt, illetve az ezt követő ingatlanválság.

Ön szerint emiatt megváltozik majd az egész pénzügyi rendszer? Ez egy teljesen új rendszer lesz, vagyis vége a szabad piacnak, ahogy sokan fogalmaznak vagy csak változtatások lesznek a rendszerben?

Változás lesz, bár azt még nem látjuk, hogyan. Az Egyesült Államokban is elkezdődött egy vita, az Európai Unióban is arról beszélnek, hogy kell egy második Bretton Woods konferencia, ahol lefektetik az új pénzügyi világrend alapjait. Vannak, akik nemzetközi szabályozást sürgetnek: mivel a pénzügyi rendszer nemzetközi, a nemzeti szabályozás idejétmúlt. A lényeg, hogy olyan rendszert kell kialakítani, mely inkább képes elkerülni a válságokat, illetve a fellépő válságokra hatékonyabb választ tud adni. De még nyitott kérdés, milyen is lesz az új rend. Lényeges kérdés lesz, hogy hogyan kezeli a hullámvölgyeket ez a rendszer a jövőben, hiszen egyre nagyobb kilengések jönnek. És minél nagyobb a tetőzés, annál nagyobb az esés.

Azt azért nem gondolom, hogy vége a szabadpiacnak. Az USA-ban és az EU-ban néhány helyen mára extrémmé vált a helyzet. A tradicionális, szabályok nélküli vadnyugati kapitalizmus nem működhet tovább az USA-ban, de vannak megfelelő formái a szabályozásnak. A szabad piac a legjobb modell, de szükség van bizonyos korlátokra. Rövidtávon persze most a válságkezelés a legfontosabb.

És korlátok között tarthatóak a piaci szereplők? A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke az Indexnek azt mondta, a piac szereplők természete, hogy profitot akarnak termelni, és a szabályokat is kikerülik ennek érdekében.

Az igaz, hogy a pénzügyi világ néha megpróbálja átlépni a szabályokat. És az is igaz, hogy a nagyobb profit reményében a bankok elkezdték teríteni a hitelállományukat, például olyan származékos termékek jöttek létre, amelyeknek a kihelyezett hitel, illetve az azon elvileg képződő nyereség volt az alapjuk. Lehetett hitelbe fektetni. Ma már azt látjuk, hogy hiba volt nem kellőképpen szabályozni ezt a területet.

Mennyire követi a magyarországi eseményeket? Hogyan látja a helyzetet?

Úgy gondolom, hogy az országot elkerüli az igazi válság, ha a kormány továbbviszi a reformokat, ha a pénzügyi rendszerben biztosítani tudja a likviditást. Nem hiszem, hogy fundamentális problémák lennének. Inkább a bizalmi válságról van szó itt is, mint az egész világon. Az EKB támogatása és a kormányzati lépések elegendőek lehetnek, hogy visszaállítsák a bizalmat a piacon.