Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Közgazdászok számítása szerint Oroszországnak 700 milliárd rubelbe (28,5 milliárd dollár) került az év eleji 10 napos munkaszünet. Ez eléri a GDP 2 százalékát. Az ünnepek összevonásával 2007. december 30-ától az ortodox karácsony végéig, 2008. január 8-áig hivatalosan megállt az élet az országban, ám sok dolgozó kivette a munkaszünet utáni hét hátralévő napjait is, hogy összeszedje magát a soknapos ünneplés után.
Így aztán azok sem tudtak igazán dolgozni, akik bementek a munkahelyükre, ugyanis hiába hívták telefonon cégük üzleti partnereinek munkatársait. Egyes szakértők egyenesen kétségbeejtőnek tartják a másfél hetes szünet következményeit, mint fogalmaznak, a 10 napos ünneplés valójában 20 nap kiesést okozott. A túlzott jókedv utáni kijózanodás és depresszió ugyanis megkétszerezte az érdemi munka nélkül töltött idő hosszát.
A pesszimisták felhívják a figyelmet arra, hogy például Nagy-Britannia 1,5 milliárd dolláros kieséssel megúszta a karácsonyi és újévi ünnepeket. Az optimistábbak emlékeztetnek, hogy a megnövekedett szabadidőt jelentős részben ajándékvásárlásra használták az oroszok, ami jót tett a gazdaságnak.
Álláspontjuk szerint az év első hónapja úgyis holt szezon, a bankok például januárban kevesebb tranzakciót bonyolítanak le, mint máskor, ezért el tudják viselni, ha ilyenkor több alkalmazottjuk van szabadságon. Oroszországban viszonylag sok a fizetett ünnepnap, ezért a hétvégéket is beleszámítva szabadságukon kívül 120 napot tölthetnek munka nélkül az emberek.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
