Tekla
8 °C
20 °C

Menjünk Oroszországba dolgozni

2008.04.24. 07:42
Komoly munkaerőhiánnyal küszködik az orosz gazdaság. Ma már nemcsak a volt szovjet tagállamokból, Kínából és Közép-Ázsiából, de az Európai Unióból is csábítanak munkavállalókat. Az átlagkereset még csak 400 euró, de egy év alatt 15 százalékkal nőtt, és a nagyvállalatok vezetői akár 4000-4500 eurónak megfelelő összeget is kaphatnak.

Az orosz energiaipar vállalatai a következő években 100 milliárd dollárt akarnak befektetni az ágazat modernizálásába, ám számításaikat keresztülhúzhatja az egyre jelentősebb munkaerőhiány. Az elektromos hálózatot működtető monopólium, az Egyesített Energiarendszer egyre tágabb körben vadászik képzett mérnökökre.

Kezdetben csak a szovjet utódállamokból csábított el szakembereket, míg mostanában Kínából, Törökországból, Iránból, sőt az Európai Unióból hoz megfelelő alkalmazottakat. A vállalat pénzügyi igazgatója szerint kifejezetten aggasztó a helyzetük, mivel számos nagy projektet indítottak egyszerre, anélkül, hogy meglett volna az ehhez szükséges munkaerő-állományuk.

Az energiacég problémája tipikus: az építőipartól a pénzügyi szektorig a gazdaság minden ágazata szenved a mérnökök, technikusok, menedzserek hiányától. A jelenség tükröződik a bérek növekedési ütemében és a munkanélküliség alakulásában is. Februárban valamivel több mint 15 200 rubel (400 euró) volt a havi átlagkereset, ami 15 százalékos reálbér-emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

A Hay Group személyzeti tanácsadó szerint a nagyvállalatok vezető menedzsereinek havi fizetése 60 százalékkal, közel 160 ezer rubelre ugrott egy év alatt -írta a Financial Times. A munkanélküliségi ráta a tíz évvel ezelőtti 13 százalékról 6-ra csökkent, ezen belül a fővárosban és néhány nagyvárosban gyakorlatilag nullának tekinthető. Egyes körzetekben, például a 2014-es téli olimpiai játékoknak helyet adó Szocsit is magában foglaló krasznodari régióban óriási munkaerőhiány alakult ki az építőiparban.

A szovjet érából örökölt oktatási rendszer egyes elemei igen magas szintű képzést adnak, de a jelenlegi tömeges igény kielégítésére képtelenek. Ráadásul hiányzik az országból a szakemberek egy generációja, azoké, akik a 90-es évek elején végeztek, és elmenekültek az akkor éppen a politikai-gazdasági-szociális mocsárba süllyedő országból.

Egymillió orosz ment külföldre dolgozni, és hiába érkezett a helyükre ötmillió legális és tízmillió illegális vendégmunkás, a képzettségük nem összehasonlítható. A kormány ugyan megduplázta az oktatási költségvetést a 2005-ös szinthez képest, ám időre van szükség, hogy ennek gyümölcsei jelentkezzenek. Nem meglepő módon elsősorban a mérnökképzést akarják erősíteni.

Elvileg gyógyírt hozhat a munkaerőhiány problémájára a munka termelékenységének emelése. Az orosz vállalatok hatékonysága mindössze 12-15 százaléka a fejlett országokban működő versenytársaik szintjének, ezért a kormány illetékes tisztviselői úgy vélik, hogy a termelékenység jelentős javítása nyomán lenne elegendő munkaerő Oroszországban.

Független szakértők már nem ilyen biztosak ebben: felhívják a figyelmet például arra, hogy az orosz munkaerő - a rossz közlekedési rendszer és a gyenge lakásellátottság miatt - nem mobil, továbbá vészesen alacsony a foglalkoztatottak aránya. Ennek oka az alacsony születési ráta, a gyenge egészségügyi ellátás, az üzemi és más balesetek gyakorisága, valamint a népbetegségnek számító alkoholizmus.

A foglalkoztatás az elmúlt hónapokban meghaladta a szovjet érában elért 90 milliós szintet a 140 millió lakosú országban. Ez megfelel a fejlett országok szintjének - azaz nincsenek benne tartalékok a munkaerőhiány csökkentésére -, ráadásul előrejelzések szerint 2020-ig a foglalkoztatottak száma 77 millióra csökken.