Kelet-európaiak rabszolgasorban nyugaton

Egyre szaporodnak azok a hírek, amelyek a magasabb bér reményében Nyugat-Európában munkát vállaló magyarok és más kelet-közép-európaiak átveréséről szólnak. A napokban a bécsi Die Presse közölt tudósítást a Dániában dolgozó vendégmunkások helyzetéről.

Koppenhága teljesen megszüntette a kelet-európaiakkal szembeni munkaerő-piaci korlátozásokat, és előírta, hogy a magyarok, lengyelek vagy baltiak sem kereshetnek kevesebbet a dán kollektív szerződésekben szereplő órabérnél. A legtöbb vendégmunkást foglalkoztató építőiparban azonban bevett gyakorlat, hogy a papíron 20-30 eurónak megfelelő órabér nagy részét – átlagosan kétharmadát – szállás, ellátás és közlekedés címén levonják a dolgozóktól. Ennek fejében zsúfolt, lerobbant lakásokban, pincékben vagy akár az építési területen lévő konténerekben helyezik el a munkásokat, és előfordul, hogy egy kempingágyért havi ezer eurót számítanak fel.

Az is bevett gyakorlat, hogy az előírt 37 helyett hetente 60-70 órát dolgoztatják a keletieket, természetesen egyetlen korona túlóradíj nélkül – írja a Die Presse. A dán építőipari szövetség ugyan kizárással fenyegette meg a vendégmunkásokat kizsákmányoló cégeket, ám a gyakorlatban nehéz őket tetten érni: sokszor alvállalkozókat bíznak meg a kelet-európaiak beszervezésével, így az építőipari cég közvetlenül nem vonható felelősségre az embertelen viszonyokért. A probléma súlyát érzékelteti, hogy a hivatalos adatok szerint 11 ezer kelet-közép-európai vendégmunkás dolgozik Dániában, de szakértők ennek kétszeresére teszik az engedély nélkül foglalkoztatottakat, akik elvben sem hivatkozhatnak a dán bérszabályokra.

Dániában ugyanúgy a szakszervezetek járnak élen az efféle problémák kiteregetésében, mint ahogy Nagy-Britanniában is egy munkavállalói érdekképviselet állt ki nemrég a gyakorlatilag fizetség nélkül dolgoztatott magyar pizzafutárok mellett. A londoni magyar konzulátus az utóbbi hónapokban több olyan esetről értesült, amikor soha nem teljesített ígéretekkel kétkezi munkásokat és prostituáltként foglalkoztatott nőket csaltak a szigetországba magyar közvetítők. Nemrég pedig a Külügyminisztérium közleményben hívta fel a figyelmet az interneten terjesztett, Írországba szóló hamis állásajánlatok veszélyeire.

A legkirívóbb eset mindazonáltal Olaszországban történt. Tavaly nyáron a rendőrség több mint száz lengyelt szabadított ki egy dél-olaszországi kényszermunkatáborból, ahol napi 15 órát kellett dolgozniuk kettő-öt eurós órabérért, kenyéren és vízen éltek, és fűtetlen, világítás nélküli barakkokban őrizték őket fegyveres őrök, akik verték, kínozták vagy megerőszakolták az engedetleneket. A PAP lengyel hírügynökség szerint összesen legalább ezer lengyelt csalt lépre a kvázi koncentrációs tábort működtető lengyel–olasz bűnszervezet.

Nem csak az új EU-tagországok polgárai járhatnak pórul, ha a dán építőiparban vállalnak munkát. A Die Presse tudósítása szerint német állampolgárokkal is előfordult, hogy a munkaszerződésben szereplő bér jelentős részét szállásdíj címén levonták tőlük, és erről ráadásul előre nem is tájékoztatták őket.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!