Javaslatuk szerint ennek az alapnak a segítségével lenne megoldható, hogy gazdasági válságok esetén a bérköltségek csökkentésének hatását ne érezzék meg a munkavállalók.
A kormány elutasítja az alap gondolatát
A svéd kormány illetékes testülete már a szakszervezeti felhívás közzétételének napján kizárta az alap felállításának lehetőségét. Álláspontja szerint a költségvetési politika elegendő eszköz a gazdasági válságok leküzdéséhez. A bizottság javaslata szerint a gazdasági konjunktúra idején a költségvetési többletet a GDP 2,5-3 százalékára kellene emelni, s ez elegendő biztosítékot jelent majd recesszió esetére.
A szakszervezeti követelés igen érzékenyen érinti az országot kormányzó szociáldemokratákat - írja a Financial Times. Az előreláthatólag a jövő évben megrendezésre kerülő euró-népszavazás sikere szempontjából létfontosságú a jelentős erővel rendelkező szakszervezetek támogatásának megszerzése. A svéd munkavállalók több mint 80 százaléka ugyanis szakszervezeti tag.
Finnországban van hasonló intézmény
Mindamellett a szakszervezetekhez hasonlóan a svéd kormánynak is fejfájást okoz az euró bevezetésével kapcsolatban az, hogy az ország a valutaunión belül elveszti az önálló monetáris politika eszközeit (árfolyam- és kamatpolitika), amivel stabilizálni lehetne egy esetleges gazdasági válság esetén a helyzetet.
A szomszédos, eurózónatag Finnországban létezik egy hasonló pénzügyi eszköz, de az nem állami alap, és csak a svéd szakszervezetek által követelt forrás tizedével rendelkezik.