Megnyílhat a szerencsejáték-piac

Az EB a közösségi joggal ellentétesnek ítélte a külföldi társaságok nevében fogadásokat gyűjtő közvetítőkkel szemben alkalmazott olasz büntetőjogi szankciókat. A bíróság szerint az a szabályozás, amely – büntetőjogi szankciók terhe mellett – megtiltja a koncesszió vagy az állami rendőrség által kiállított engedély nélküli működést a szerencsejáték-ágazatban, a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadságára vonatkozó korlátozást jelent.

Az olasz szabályozás szerint a szerencsejátékok szervezésében való részvételhez – ideértve a fogadások gyűjtését is – konceszszió és rendőrségi engedély előzetes megszerzése szükséges. E rendelkezések bármilyen megsértése büntetést vonhat maga után, amely háromévi szabadságvesztésig is terjedhet.

Az Európai Bíróság döntésének hatására látványos emelkedésnek indult tegnap délelőtt több internetes szerencsejátékot és sportfogadási szolgáltatást kínáló társaság részvényeinek az árfolyama, a Magyarországon is aktív osztrák Bwin papírjainak az értéke például 17,7 százalékot emelkedett.

Az EU belső piaci biztosa, Charles McCreevy szerint sérti a szolgáltatások szabad áramlásának az elvét, hogy számos tagország akkor is külön engedélyhez köti a fogadóirodák működését, ha azok egy másik uniós államban már jogszerűen működnek. A jogi helyzet azonban korántsem egyértelmű; Brüsszel is elismeri ugyanis, hogy a szerencsejáték érzékeny terület, és ezért alapvetően a tagországokra bízza annak szabályozását.

Az Európai Bíróság eddigi döntéseiben általában tiszteletben tartotta az állami szerencsejáték-monopólium mellett felhozott érveket (fogyasztóvédelem, bűnmegelőzés, a játékszenvedély kordában tartása stb.), ám az utóbbi időben már a szolgáltatások szabadsága iránt is egyre megértőbbnek mutatkozik. Az EB összesen kilenc tagállam – köztük Magyarország ellen – indított vizsgálatot a szerencsejátékok korlátozása miatt.

A becslések alapján 50 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító európai szerencsejáték-szektor különösen azután került az érdeklődés középpontjába, hogy az Egyesült Államokban a múlt nyáron törvényileg ellehetetlenítették az online fogadóirodák működését. Európában Nagy-Britannia számít a liberalizáció élharcosának, és itt találhatók a legnagyobb fogadásokkal foglalkozó cégek is. A brit szabályozásban az online fogadások szervezése a legális szürkezónához tartozik, azzal a megszorítással, hogy az összes szerencsejáték reklámozására nagyon szigorú jogszabályok vonatkoznak.

Magyarországon 1991 óta törvény tiltja a külföldön szervezett szerencsejátékban való részvételt, 2005 óta pedig az ezek reklámját közzétevő médiumok is büntetésre számíthatnak. Azonban csekély sikerrel próbálják meg fenntartani a szerencsejáték állami monopóliumát, hiszen az illegálisan működő cégek ellen egyik hatóság sem tud eredményesen és véglegesen fellépni. A Szerencsejáték Felügyelet már korábban kezdeményezett eljárást a Magyarországot online honlapokkal bombázó fogadócégek ellen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél (FVF) és a rendőrségnél egyaránt, de ezek eddig nem vezettek eredményre.