Aki nem lehet EU-tag, még lehet jószomszéd

2003.03.13. 09:09
Úgynevezett jószomszédi egyezményt írna alá a határországokkal az Európai Unió. A 2004. májusi bővítés után kialakuló új földrajzi helyzetben a "barátságos országok gyűrűjébe" tartozó államok mindegyikével sajátos kapcsolatrendszert alakítanának ki. A nagyreményű terv azonban egyértelműen leszögezi, hogy ezek az országok nem válhatnak az unió tagjává.
Az Európai Bizottság tervezete a következő tíz évre körvonalazza az EU kapcsolatrendszerét Oroszországgal, Ukrajnával, Moldova Köztársasággal, Fehéroroszországgal és a dél-mediterrán országokkal. A terv szerint ezeknek az országoknak lehetőségük nyílik bekerülni az unió szabad piacára, amennyiben eleget tesznek bizonyos uniós szabványoknak - ez a lényege a Romano Prodi bizottsági elnök és Chris Patten külügyi biztos által ismertetett merész tervezetnek.

- A cél olyan együttműködés létrehozása, amely előbb-utóbb oda vezet, hogy az intézményeken kívül mindent megoszthatunk - mondta Romano Prodi az Európai Parlamentben elhangzott, Az unió státusa című beszédében.

Nincs többé mézesmadzag

"Minden szomszédos országnak megadatik az unió belső piacán való részvétel lehetősége, amennyiben fejlődést sikerül elérnie a közös értékek, valamint a politikai, gazdasági és intézményi reformok megvalósításában", áll a bizottsági tervezetben. A szóban forgó országoknak azonban keményen meg kell dolgozniuk azért, hogy bekerülhessenek az EU belső piacára, ráadásul nem túl lelkesítő, hogy az érintettek - beleértve Algériát, Szíriát, Libanont és Marokkót - nem táplálhatnak illúziókat az EU-tagságot illetően.

- Az utóbbi évtizedben az EU leghatékonyabb külpolitikai eszköze tagadhatatlanul az EU-tagság ígérete volt. Ez többé már nem tartható fenn - közölte Chris Patten.

Lesz jutalom is

A közös értékek elfogadása és a politikai, gazdasági, intézményi reformok megvalósítása az EU szerint elismerést, jutalmat érdemel. Ez egyaránt jelent preferenciált kereskedelmi kapcsolatokat, hangsúlyozottabb politikai EU-szerepvállalást a konfliktusmegelőzésben, illetve új pénzügyi forrásokat.

A bizottság tervezetében megfogalmazott alapelvek természetesen nem egy kaptafára készültek, érvényesítésüknél figyelembe veszik minden egyes ország gazdasági és politikai környezetrendszerét.