Mama Doudou, az esőerdő örömlányainak elnöke

2001.08.13. 14:47
A félvezetőiparban használatos tantálérc bányászata az elmúlt egy-két évben szinte össznépi tevékenységgé vált a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A haszonból természetesen a különféle katonai csoportok részesedtek leginkább, de egy ideig mesés megélhetést biztosított a lakosságnak is - térképezte fel az állapotokat a The New York Times újságírója.
A nagy tiszteletnek örvendő Mama Doudou, akinek becsületes neve Doudou Wangonda, szenzációs tavaszi időszakot tudhat maga mögött. A 45 éves hölgy üzleti tevékenységének színtere egészen nyár közepéig a Kuvait nevű illegális tantálbánya volt, melyet - 19 hasonló létesítményhez hasonlóan - az Okapi Természetvédelmi Rezervátum területéből hasítottak ki a "könnyű meggazdagodásban" reménykedő helyi lakosok.

A természetvédelmi területen a bányászok, a különféle nemzetiségű fegyveresek, kereskedők és prostituáltak mellett 4 ezer okapi, 10 ezer erdei elefánt, 13 fajta majom megszámlálhatatlan példánya és 10 ezer pigmeus él.

Mama Doudout is magával ragadta a tantálláz

Amikor a finomított tantálpor világpiaci ára az eget kezdte verdesni, az átlagosan napi 20 centből élő kongóiak tízezreihez hasonlóan Mama Doudou is szerencsét próbált. Kezdetben méregdrágán kenyeret árult a kuvaiti telepen dolgozó 300 bányásznak. (Környezetvédő-csoportok szerint a szűkös élelmiszerellátás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Kongóban veszélybe kerültek a védett gorillák. A polgárháború előtti 8 ezres állomány becslésük szerint mára ezerre csökkent, jórészt azért, mert a bányászok megették őket.)

Született vezető, és tudja, hogy a szex a nagy biznisz

Később, miután a telep 27 prostituáltja "természetes vezetői képességeit" felismerve elnökké választotta, Mama Doudou kezébe vette a bányászok és az örömlányok közötti üzleti tranzakciók irányítását is.

A bányászoknak, akik szorgos munkával átlagosan napi 1 kilogram tantálércet tudtak kikaparni a folyómedrekből, egy egyszerű "átmeneti házasságért" 1 kilogramm ércet kellett letenniük Mama Doudou kezébe. Tavasszal ez az ércmennyiség még 80 dollárt ért.

Ha szebb, fiatalabb lányra vágytak, akkor újabb egy napi munkájuk eredményéről kell lemondaniuk.

A lányoknak is fizetniük kellett a jobban termelő pasikért

Persze a lányok is válogathattak a bányászok között. Ha nem voltak megelégedve az alkalmi férjüktől ajándékba kapott ércmenyiséggel, melyből ruházkodásukat, sörfogyasztásukat és az elengedhetetlenül szükséges szépészeti cikkek beszerzését finanszírozták, egy kiló érc ellenében Mama Doudou kiközvetített számukra egy erősebb bányászt.

Mama Doudou mindenre tudott megoldást

A gyakori partnercsere miatt rohamtempóban terjedt a táborban a szifilisz, de persze Mama Doudounál egy paradicsom nagyságú - harminc dekás - ércdarabért (27 dollár) beszerezhették a szükséges antibiotikumot.

Miért pont a katonák maradnának ki?

Az üzletbe természetesen beszálltak a különféle - leggyakrabban a megszálló ugandai - fegyveresek, akik egyik kezüket AK-47-es gépkarabélyukon pihentetve cigarettával és dobozos sörrel kínálgatták a munkába igyekvőket. A bányászoknak hazafelé, tantálérccel megrakodva kellett lettenniük az ellenértéket, mely a sör esetében 8, a cigaretta esetében 4 dollárt tett ki. Kevesen akartak lemaradni ilyen alkalmi vételről.

Kongóban mit sem tudnak a Nasdaq-ról

A technlógiai piaci összeomlás a kongói őserdőben is éreztette hatását. Miután világossá vált, hogy a mobiltelefon-értékesítés a vártnál sokkal rosszabbul alakul, és drasztikusan csökkent a kitűnő vezető- és hőszigetelőképessége miatt a félvezetőiparban használt finomított tantálpor iránti kereslet, a tantálérc kilójának ára a márciusi 80 dollárról júniusra 8 dollárra esett.

Az új piaci körülmények között egy munkásnak már heti négy napra volt szüksége ahhoz, hogy kibányássza a napi kenyér és antibiotikum fedezésére elegendő ércet. Ezért - akárcsak Mama Doudou - az üzlet legtöbb szereplője hazatért szülőfalujába, a katonák pedig azóta többé-kevésbé békén hagyják azokat, akiknek még így is megéri, hogy a folyómedrek feltúrásával keressék meg maguk és családjuk betevő falatját.

A tantálbányászatnál csak az rosszabb, ha nem bányászhatnak

A kongói tantál iránti kereslet csökkenéséhez természetesen hozzájárult az Egyesült Nemzetek Szövetségének májusi jelentése is, mely szerint a kongói lázadók a tantál feketekereskedelméből származó pénzekből finanszírozzák a polgárháború költségeit.

Nem vásárolnak a hírnevükre kényes multik

Bár az ENSZ még nem tiltotta be a kongói, ugandai és ruandai tantálkivitelt, már önmagában az is megtette a hatását, hogy a nagy felhasználók, a reputációjukra kényesen ügyelő mobiltelefongyártók beszállítóiktól elkezdték megkövetelni, hogy igazolják az érc eredetét.

A helyi lakosság szemében azonban a tilalom lehetősége nem aratott sikert. Mindenki tudja, hogy a befolyó pénz nagy részéből fegyvereket vásárolnak a hadurak, de így legalább az embereknek, akik a teljes káoszba zuhant országban túlélésükért küszködnek, akad valamilyen megélheti forrásuk, összegezte a közvélekedést a The New York Times .