Jó adók miatt dől a tőke Kelet-Európába

2006.06.08. 16:01
A cégek remélik, hogy a kormány betartja a helyi iparűzési adó megszüntetésére vonatkozó ígéretét, és bíznak abban is, hogy a társasági adó mérték nem emelkedik. Kelet-Európába az egyes országok adópolitikájának köszönhetően dőlt a tőke 2005-ben.

Az elmúlt évben a külföldi működőtőke-beáramlást tekintve rekordot ért el a közép-kelet-európai országok és a FÁK-államok csoportja, elsősorban az egyes államok adópolitikája miatt. Az érintett mintegy 30 országba több mint 50 milliárd euró működő tőke áramlott be - ismertette Gerendási Péter, a PricewaterhouseCoopers (PWC) regionális vezetője.

A PWC csütörtökön a magyar fővárosban nemzetközi konferenciát tartott a közép-kelet-európai országokban, illetve a FÁK-államokban érvényesülő adópolitikákról. Az ehhez kapcsolódó sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva Erdős Gabriella, a PWC adópartnere elmondta: ugyan az új magyar kormány adókoncepciója a jövő hét elején kerül nyilvánosságra, annyi azonban az előzetes hírekből kitűnik, hogy jelentős változások lesznek. Kiemelte: ha a társasági adó mostani, 16 százalékos mértékét megemelné a kormány az előzetesen kiszivárgott hírek értelmében 20 százalékra, akkor annak rossz üzenete lenne, nem az új mérték miatt, hanem azért, mert az adóváltozás a cégek hosszú távú tervezését tenné bizonytalanná.

A multik kifogásolnak

Erdős Gabriella közölte: a PWC reméli, hogy az új kormány is betartja azt az ígéretet, miszerint 2008. január elsejétől megszűnik Magyarországon a helyi iparűzési adó, amely adófajtát több multinacionális cég, illetve hazai vállalat is kifogásol a magyar adórendszerrel kapcsolatban. Erdős Gabriella elmondta: az új magyar adószabályoktól a PWC-nél azt várják, hogy az államháztartás helyzete miatt szélesítik az adóalapot, egyes esetekben adóemelésre is sor kerül. Kérdés azonban, hogy ennek mekkora lesz a mérete, és az adóváltozások hogyan hatnak Magyarország nemzetközi versenyképességére - fejtette ki.

A sajtótájékoztatón nem, a konferencián viszont részt vett Kovács László, az Európai Unió vám- és adóügyi biztosa. A sajtótájékoztatón kiosztott közlemény szerint Kovács László a konferencián hangoztatta: "A lisszaboni kritériumok célja, hogy Európát vonzóbbá tegye a befektetések és a munkavállalók számára, elősegítse az innovációt, az oktatás és képzés fejlesztését, és olyan szabályozói környezetet hozzon létre, amely megteremti annak lehetőségét, hogy az európai vállalkozások több és jobb munkahelyet teremthessenek".

Érdeklődést mutatnak

A sajtótájékoztatón elhangzott: a nemzetközi nagyvállalatok minden korábbi időszakhoz képest nagyobb érdeklődést mutatnak a közép-kelet-európai régió, illetve a FÁK-országok iránt, ezért a közép-kelet-európai térség ma a multinacionális cégek globális stratégiájának egyik legfontosabb részét jelentik. A régiónak azonban mind adóügyi szempontból, mind az élőmunka terheinek tekintetében olyan, hasonlóan vonzó befektetési területekkel kell versenyezni, mint India, Kína, illetve Dél-Amerika egyes jelentősebb országai. Ezért nem elhanyagolható, milyen adópolitikát folytatnak az itteni államok a befektetések előmozdítására, illetve megőrzésére.

Általánosságban elmondható, hogy a közép-kelet-európai régióban viszonylag alacsony nemzetközi összehasonlításban a társasági adó mértéke. Rendszerint 20 százalék körül alakul, ami vonzóvá teszi a cégek számára az idejövetelt. Az élőmunka költségei azonban, köztük a társadalombiztosítási járulékok, néhány ország esetében igen jelentősek.