Bekeményítettek a visegrádi négyek

Bár a sajtótájékoztatón is bejelentett elvi álláspont még messze nem hivatalos tárgyalási alap, úgy tűnik a négy tagjelölt állam keményített álláspontján és megpróbál feltételeket szabni az Uniónak.

A Visegrádi Négyek főtárgyalói egymás között egyetértettek abban, hogy az EU javaslatával szemben - ami a tagság pillanatától teljes hozzájárulást feltételez - a befizetéseket csökkenteni kell - közölte az egyeztetést követően Juhász Endre magyar nagykövet. A visegrádi együttműködésben résztvevő négy állam, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia főtárgyalói hétfőn Brüsszelben egyeztették tárgyalási pozícióikat.

A konzultáció részben a 10 első körben csatlakozó ország november 15-i varsói miniszterelnöki találkozójának előkészítését szolgálta, amelyen a tagjelöltek egységes álláspont kialakítására tesznek kísérletet, elsősorban az agrártámogatások ügyében és a költségvetési kérdésekben.

Kisebb mezőgazdasági támogatás, kisebb befizetés

2004-ben 209 millió eurós visszatérítést kapnánk Az Európai Bizottság a brüsszeli csúcs döntéseit is figyelembe véve elkészítette a tagjelölt országok tagság utáni nettó költségvetési egyenlegének aktualizált változatát. Eszerint Magyarország pénzügyi mérlege a csatlakozás első évében, 2004-ben 209 millió euró mínuszt mutatna 2003-hoz képest. Az EU javaslata értelmében hazánknak maximum ekkora összeg járna visszatérítésként a 2004-es büdzséből, hogy egyenlege ne romoljon 2003-hoz képest. A nettó költségvetési egyenlegünk mínusz 12 millió euró lenne: a magyar befizetés (783 millió euró) ennyivel haladná meg a készpénzbevételeket (772 millió euró) 2004-ben 1999-es árakon.

A négyek - amelyeket viszonylagos gazdagságuk miatt pénzügyileg hátrányos helyzetbe hozna az EU-által javasolt megoldás - nem tartják tisztességesnek az Unió ajánlatát, hogy miközben a pénzügyi szempontból két legfontosabb politikai területen is rövidebb-hosszabb időre megfosztanák őket a közösségi joganyagban ban rögzítettektől, azonnal 100 százalékos költségvetési befizetést várnak el tőlük.

A magyar főtárgyaló szerint a csökkentett befizetésnek az első három éven túl is meg kell maradnia, ha az Unió 2006-on túlra akarná elnyújtani a közvetlen agrártámogatások bevezetését (az EU álláspontja szerint ez 9 évig fog tartani).

Nincs előrehaladás az adókedvezmények ügyében? A Financial Times kontinentális kiadásában Stefan Wagstyl, az Európai Bizottság egyik vezető beosztású illetékese potenciálisan súlyos ügynek nevezte az EU és Magyarország nézeteltéréseit a csatlakozási tárgyalások versenypolitikai fejezetét illetően - írja az MTI. Elsősorban azokról az adókedvezményekről van szó, amelyeket Magyarország olyan külföldi nagyberuházóknak adott, mint a General Electric, a Sony vagy a Volkswagen. Az Európai Bizottság igyekszik rászorítani Budapestet, hogy alakítsa át ezeket a kedvezményeket az EU számára is elfogadható támogatási formákká. Az illetékesek szerint azonban eddig csekély az előrehaladás. A 2004-es csatlakozásra esélyes többi kilenc tagjelölt közül már csak Lengyelországgal nyitott a versenyfejezet, azonban ezek a viták jórészt technikai jellegűek. Ezzel szemben "Magyarországgal alapvető problémánk van". Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkárságának helyettes vezetője azt mondta a lapnak, hogy nincs alapvető nézetkülönbség Brüsszel és Budapest között. A két fél egyetért abban, hogy a majdani beruházásösztönző programoknak összhangban kell lenniük az EU szabályaival. A probléma az, hogyan kezeljék a jelenlegieket.

A Tizek érdekei nem azonosak a visegrádiak érdekeivel

A magyar főtárgyaló úgy vélte, hogy részben az Unió jóvoltából a figyelem túlságosan arra a kérdésre irányult, hogy a tagjelöltek nettó pénzügyi egyenlege (a tényleges bevételekről van szó) a csatlakozás után nem romolhat 2003-hoz, a belépés előtti utolsó évhez képest. Juhász szerint azonban ez a megközelítés eltereli a figyelmet a pénzügyi kötelezettségvállalási tételekről.

Magyar számítások alapján Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia a sorrend, ha azt nézzük, hogy ki, mire lenne jogosult a közösségi joganyag alapján, és végül mit kap. E becslés szerint a csehek és a magyarok, vagyis a relatíve leggazdagabbak számára a leghátrányosabb a javasolt ki- és befizetési rendszer.

A magyar főtárgyaló ugyanakkor elismerte, hogy a Tízek érdekei nem azonosak, hiszen a három balti állam például elégedett az az EU által javasolt megoldással.