Mindenki csevegne
Az egész egy közvélemény-kutatással kezdődött, amelyet a Central Trains készíttetett az utasok beszélgetési-ismerkedési szokásairól. Ebből kiderült, hogy az emberek sokkal kevésbé zárkózottak a vártnál. Annyira nem, hogy tízből kilencen hajlandóak lennének elbeszélgetni egy idegennel. A megkérdezettek harmada bevallotta, hogy már flörtölt vonaton, egynegyedük pedig tartós barátságot kötött ezen a furcsán nagyméretű közlekedési eszközön.
Nem szaggattak: nyomtattak
Judith Sturman, a CT marketingmenedzsere extázisban mesélte, mennyire meglepte őket a kutatás eredménye. "Ez is bizonyítja, hogy egy vonatút nem egyszerűen azt jelenti, eljutok A-ból B-be."
Lelki fülünk előtt felcsattant a jellegzetes hang, amelyet a másodosztályú kupék üléshuzatától cuppanva elváló izzadt hátbőr kelt, és csak helyeselni tudtunk. A Central Trains azonban nem az adekvát megoldást - az üléshuzatok leszaggatását - választotta, hanem kártyákat készíttetett, melyekre a nehezen induló társalgást a kezdeti kínos hallgatáson átlendítő segédmondatokat nyomtatott.
Tudta, hogy a nyelvem_
Hogy milyen indítás után merül vad dumapartiba egy brit? A jelek szerint kedvelik az állatos témákat, különösen azokat, amelyekben hatalmas nyalakodó emlősök szerepelnek, hiszen a következő példák váltak publikussá: "Tudta, hogy a kék bálnának akkora nyelve van, mint egy elefánt?", illetve: "Tudta, hogy a zsiráf meg tudja nyalni a saját nyakát"?
Képzeld, a múltkor H. Bóna Márta _
A beszélgetős kártyák bevezetése előtt a közvéleménykutatás-fixációban szenvedő Central Trains megkérdezett 400 utast, hogy miről csevegnek szívesen a kupéban. A kedvenc témák az utazás, a pletykálkodás, a berúgás és az időjárás voltak. A férfiak kétszer szívesebben beszélnek sportról, mint politikáról vagy soppingolásról. A nők legszívesebben az időjárással nyitnak, utána jön a szórakozás és a vásárlás témaköre. Ez utóbbi kétszer kedveltebb, mint a szex.