Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mindenki lop, amennyit tud

2006.07.11. 12:54
Az elmúlt években egyre több nagy értékű csalásra, lopásra és más vállalati visszaélésre derül fény. Bár az elkövetőek többsége alkalmazott vagy középvezető, a legkomolyabb károkat a felsővezetők tudják okozni. A megelőzés fontosabb az utólagos nyomozásnál - állítják a kockázatkezeléssel, a csalások felderítésével és megelőzésével foglalkozó szakértők, akik szerint térségünkben teljesen más a légkör, mint Nyugaton.

Egy szlovákiai vállalatnál egy később rendőrségre került lopási ügy kivizsgálásánál az üggyel foglalkozó szakértőknek gyanús lett, hogy a cég építőipari beruházásainál tartósan visszaélések vannak. A cég három topmenedzserének egyikéről gyanították, hogy érdekeltsége van abban a cégben, amely gyakran tendereztetés nélkül nyer el munkákat, vagy amelyre a tenderen nyerteseket cserélik le különböző szerződésszegések és szabálytalanságok ürügyén.

Száznyolcvanmillió korona

A szakértők két hónapig vizsgálódtak, interjúkat készítettek nemcsak a közvetlen cégvezetés tagjaival, hanem a középvezetőkkel és az alkalmazottakkal is. Bár ez idő alatt sem sikerült bizonyítékot találniuk semmire, a folyamatos vizsgálódásoknak és kontrollnak meglett az eredménye: a következő évre az építési és fuvarozási költségek 180 millió koronával csökkentek, ami csaknem 30 százalékos megtakarítást eredményezett.

A példát Nagy Sándor, a Deloitte prágai irodájának munkatársa mesélte az Indexnek, aki a régióban - Magyarország, Csehország és Szlovákia - kockázatkezeléssel, vállalati csalások felderítésével és megelőzésével foglalkozik. Mint mondta, ez is nagyon jó példa arra, hogy az ilyen eljárásoknak akkor is komoly a hasznuk, ha - a nyugati országok tapasztalataival szemben - az ügyek ritkábban látnak napvilágot, és az elbocsátáson túl általában jogi következményük sem lesz.

Más légkör

Más a jogi, jogalkalmazási környezet, más a légkör - indokolta Nagy és magyarországi kollégája, Szendrey Attila a különbségeket. Egy csehországi bírósági ítéletre hivatkoztak, amikor a tulajdonosok a cég igazgatósági tagjai ellen indítottak eljárást, ám a bírák szerint az igazgatóság tagjai még a saját aláírásukért sem voltak felelősek, mert "csak aláírtak papírokat, amelyeket eléjük tettek".

A mi régiónkban ugyanolyan gyakoriak lehetnek a csalások, mint Nyugaton, ráadásul ebben a térségben azokat a közösség - adott esetben egy munkahelyi kollektíva - sem ítéli el úgy, mint a fejlettebb, nagyobb piaci hagyományokkal rendelkező országokban. "Ötven évig hozzászoktunk, hogy minden közös, így nem baj, ha a miénk is; ezt nem lehet 15-16 év alatt megváltoztatni" - érvelnek a szakértők, példaként említve a közvélemény szemében inkább virtusnak tartott, mint elítélt adóelkerülési technikákat.

Fejétől bűzlik

Elönti a bűn a német cégeket
A Deloitte-hoz hasonló eredményeket mutatnak a KPMG németországi tapasztalatai: drámaian elterjedt a gazdasági bűnözés, ennek nyomai minden második nagyvállalatnál fellelhetők - írta nemrégiben a Világgazdaság. A jelenség a jövedelmek széles körben észlelt esésére, illetve az erkölcsi normák relativizálódására vezethető vissza, utóbbi a globalizáció "mellékterméke". Ráadásul minden, hivatalosan jelentett és regisztrált esetre öt olyan gazdasági bűncselekmény jut, amely nem kerül nyilvánosságra. Az esetek többségét ugyanis a vállalatok eltussolják, hogy ne csorbuljon a hírnevük.

A vállalatoknak kárt okozó csalások és visszaélések mintegy nyolcvan százalékát belsősök reszvételével követik el, a maradék húszszázaléknyi kár ered csak külsős visszaélésekből. A vállalatok minden szintjén jelentkezhet ez a probléma - vagyis mindenki azzal él vissza, amivel tud, azt lop, amit tud -, de jellemző, hogy a felsőbb vezetők visszaélései erősítik a dolgozók hajlandóságát is a csalásokra.

A felsővezetői vállalati visszaélések ritkábban fordulnak elő, mint a középvezetői vagy alkalmazotti csalások, ám azoknál természetesen jóval nagyobb kárt tudnak tenni. Az, hogy az észak-amerikaihoz vagy a legutóbbi, koreai Hyundai-botrányhoz hasonló ügyekről a régiónkban nem hallottunk, a szakértők szerint nem azt jelenti, hogy nincsenek is ilyenek, csak éppen nem vagy ritkábban jutnak ki a nyilvánosság elé. Általában eltussolják a dolgot házon belül, és a vétkes megússza elbocsátással, különösen, ha nincs a bíróság előtt is megálló bizonyíték.

Politikuslebuktatás

Egyre több kísérlet van arra, hogy az ilyen trükközéseknek elejét vegyék. Szlovákiában bevezették azt a lehetőséget, hogy ha egy állami vállalatnak beszállító cég vezetőitől a beszállítást intéző közép- és felsővezetői pozícióban dolgozó köztisztviselők juttatást - általában tíz százalékot - kérnek, a kenőpénz megfizetésére "kötelezett" vállalkozó elmehet a rendőrségre, ott bekamerázzák-bemikrofonozzák, amivel megteremtik a lebuktatáshoz szükséges bizonyítékokat.

Az elmúlt években már több ilyen esetben buktattak le megvesztegetésre játszó köztisztviselőket. Ezek az ügyek utána a híradókba is bekerülnek, ami Nagy szerint kellő visszatartó erő lehet a későbiekben. A szakértők szerint összességében sem javítja a helyzetet, hogy a politika és a gazdaság ebben a régióben szorosan összefonódik. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a Transparency International-felmérésekben ez a térség csak a középmezőnyben szerepel. Bár a helyezések évről évre javulnak, Szendrey és Nagy egyetért abban, hogy ezen még jócskán lehetne javítani.