K�vetkez�has�bokon egy, a szerkeszt�s�g�nkbe eljuttatott, eddig eltitkolt anyagot adunk k�zre. K�teless�g�nknek �rezz�k, hogy az �r�s napvil�got l�sson legal�bb lapunkban, ha m�r a "f�ggetlen" magyar sajt� 2001. febru�rja �ta hallgat r�la. Trianon fel�lvizsg�lata tal�n megkezd�dhet, sz�gyellj�k magunkat, hogy nem magyar kezdem�nyez�s eredm�nyek�nt!
�excellenci�ja Carla del Ponte F��gy�sz - ENSZ H�bor�s T�rv�nysz�ke New York - H�ga T�rgy: Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS k�relme az Egyes�lt Nemzetek Emberi Jogok Chart�ja alapszab�ly�ra hivatkoz�ssal, az egyenl� elb�r�l�s elv�nek biztos�t�sa a Magyar N�p sz�m�ra Excellenci�d!
�szents�ge II. J�nos P�l P�pa 1984. janu�rh� 12-�n kelt Enciklik�j�ban megalap�totta az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int�zetet. Az Int�zet az Egyes�lt Nemzetek Szervezete �ltal 1948-ban alap�tott Emberi Jogok Chart�ja erk�lcsi al�t�maszt�s�ra �s fontoss�g�nak kihangs�lyoz�s�ra szolg�l. Az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int�zet korm�nyokt�l, p�rtokt�l f�ggetlen.
Alapszab�lya szerint seg�tenie kell azon szem�lyeket, n�peket, n�pcsoportokat, akiket emberi jogaikban megs�rtettek, gondoskodni kell arr�l, hogy a s�relem megsz�nj�n, illetve ha sz�ks�ges, nemzetk�zi f�rumokon is k�pviselni kell a s�rtettek �rdekeit. Mint a fent eml�tett Int�zet f�titk�ra, az al�bbi pet�ci�t terjesztem el�: Javaslom az 1920. j�nius 4-�n Trianoni �s az azt kieg�sz�t� 1947. �vi szeptember h� 15-i P�rizsi B�keszerz�d�sek jogi szempontb�l t�rt�n� fel�lvizsg�lat�t.
A fel�lvizsg�lat eredm�nyek�pp k�rem annak meg�llap�t�s�t, hogy a fenti szerz�d�sek �rv�nytelenek �s k�rem a szerz�d�sek hat�lyon k�v�l helyez�s�t. A nemzetk�zi joggyakorlat, valamint a N�rnbergi Nemzetk�zi B�r�s�g hat�rozataira figyelemmel k�rem az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek Nemzetk�zi B�r�s�g�t, hogy az egyenl� elb�r�l�s elv�nek alapj�n mentes�tse a Magyar N�pet az I. vil�gh�bor�ban val� r�szv�tele miatt kiszabott kollekt�v b�ntet�s �s annak k�vetkezm�nyei al�l. Mint az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS Int�zet f�titk�ra az �gyben egy Nemzetk�zi Vizsg�l� Bizotts�g fel�ll�t�s�t javaslom, a Vizsg�l� Bizotts�g tev�kenys�g�nek eredm�nyek�ppen pedig t�rgyal�s kit�z�s�t.
Indokl�s:
T�rt�nelmi t�ny, hogy az I. vil�gh�bor� kit�r�s��rt a Magyar Kir�lys�got felel�ss�g nem terhelte. Ugyanakkor az 1920. �vi B�keszerz�d�s deleg�ci�i a vil�gh�bor� kit�r�s��rt egyed�l a MagyarKir�lys�got b�ntett�k meg.
A B�keszerz�d�s el�tt a Magyar Kir�lys�g ter�lete 325.411km2 volt, lakosainak sz�ma 20.886.000 f�. A B�keszerz�d�s k�vetkezm�nyek�nt az orsz�g ter�lete 92.863km2-re, m�g lakosainak sz�ma 7.615.000 f�re cs�kkent. A N�rnbergi Nemzetk�zi B�r�s�g 1946. okt�ber h� 2-�n a II. vil�gh�bor� kirobbant�s��rt �s a vil�gh�bor�ban elk�vetett jogs�rt�sek�rt N�metorsz�g akkori vezet�it felel�ss�gre vonta �s megb�ntette, azonban a N�met N�p felel�ss�g�t nem �llap�totta meg. A Nemzetk�zi B�r�s�g a N�met N�pet mentes�tette az egy�bk�nt t�rv�nys�rt� kollekt�v felel�ss�gre von�s al�l. �ltal�nosan elfogadott t�ny, hogy egy n�p vagy nemzet a vezet�k b�nei�rt �s t�rv�nys�rt�sei�rt nem felel. Ugyanakkor az I.vil�gh�bor�ban val� r�szv�tel miatt Magyarorsz�g eset�ben nem az orsz�gvezet�it, hanem a Magyar N�pet b�ntett�k meg, ezeken t�lmen�en Magyarorsz�got hatalmas �sszeg� k�rt�r�t�s megfizet�s�re is k�telezt�k. Ez az elj�r�s t�bb szempontb�l is t�rv�nys�rt�.
A szerz�d�s k�vetkezt�ben Magyarorsz�g ter�leti elcsatol�sa az al�bbiak szerint t�rt�nt: - Rom�ni�hoz: 103.093 km2 (31,8%),- 5.256.451 f� (25,2%) - Horv�torsz�g (Jugoszl�vi�hoz): 42.541 km2 (13,1%), 2.621.954 f� (12,6%) - Jugoszl�vi�hoz: 20.551 km2 (6,3%), 1.510.897 f� (7,2%) - Csehszlov�ki�hoz: 61.633 km2 (18,9%), 3.515.351 f� (16,8%) - Ausztri�hoz: 4.026 km2 (1,2%), 292.031 f� (1,4%) - Lengyelorsz�ghoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 f� (0,1%) - Olaszorsz�ghoz: 21 km2 (0%), 49.806 f� (0,8%) Elcsatolt ter�letek �s lakoss�g �sszesen: 232.448 km2 (71,5%), 13.271.370 f�(63,5%) Elcsatol�s ut�n megmaradtter�let �s lakoss�g: 92.963 km2 (28,6%), 7.615.117 f� (36,5%)
Magyarorsz�got 300 milli� USD k�rt�r�t�s megfizet�s�re is k�telezt�k az al�bbiak szerint: Oroszorsz�g r�sz�re 200 milli� USD, Jugoszl�vi�nak 50 milli� USD, Csehszlov�ki�nak 50 milli� USD. A B�keszerz�d�s kimondta, hogy amennyiben a szerz�d� felek a szerz�d�sben foglalt meg�llapod�st nem tartj�k be, �gy szerz�d�sszeg�st k�vetnek el, amelynek alapj�n a szerz�d�s �rv�nytelen�t�s�re, illetve hat�lyon k�v�l helyez�s�re ker�lhet sor. A B�keszerz�d�shez csatolt Kisebbs�gi Z�rad�k szerint a Szerz�d�st al��r� felek k�telezetts�get v�llaltak a ter�let�k�n �l� valamennyi nemzetis�g emberi jogainak marad�ktalan biztos�t�s�ra.
Az emberi jogok biztos�t�sa az elcsatolt ter�leteken nem �rv�nyes�lt: T�rt�nelmi t�ny az elcsatolt ter�leten �l�k m�s ter�letekre kitelep�t�se, intern�l�sa, deport�l�sa. T�ny a templomrombol�sok, a vall�sszabads�g semmibe v�tele, a nyelvhaszn�lat korl�toz�sa, a kult�ra gyakorl�s�nak tilt�sa. A kisebbs�gi jogok betart�sa biztos�tva nem volt, ezzel a szomsz�dos �llamok - Rom�nia, Jugoszl�via �s Csehszlov�kia - szerz�d�sszeg�st k�vettek el. K�l�n kiemeln�m azt a t�rt�nelmi t�nyt, amikor Csehszlov�ki�b�l t�bb, mint 100 ezer magyart k�nyszer�tettek lakhely�nek elhagy�s�ra �s Magyarorsz�grat�rt�n� k�lt�z�s�kre �gy, hogy ing� �s ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek. A Szerz�d�shez csatolt Kisebbs�gi Z�rad�kban foglaltak betart�s�t soha senki nem ellen�rizte. A Z�rad�kban foglaltak betart�sa a Magyarorsz�ggal hat�ros �llamok r�sz�r�l 1920. �vt�l kezd�d�en nem �rv�nyes�lt. A kisebbs�geket �rt atrocit�sok k�vetkezm�nye az is, hogy t�bb, mint 100ezer magyar azelcsatolt ter�letekr�l gyakorlatilag elt�nt. Ez a h�bor�s b�ntett miatt felel�ss�get felveti. Hivatkozn�k arra a konkr�tumra, amikorJosip Broz Tito terrorist�i t�bb, mint 40.000 magyart m�sz�roltak le D�lvid�ken. A magyar lakoss�g sz�m�nak radik�lis fogyatkoz�s�t a korabeli �s a jelenlegi lexikonok adatai k�z�tti elt�r�s is igazolja. E k�rben figyelembe veend�k az1910-es n�psz�ml�l�sadatai is.
A pet�ci�ban foglaltak �rt�kel�se sor�n figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerz�d�st al��r� �llamok k�z�l t�bb orsz�gnak a helyzet�ben v�ltoz�s �llott be: - A Szovjet�ni�, mint egys�ges �llam megsz�nt. - Jugoszl�via, mint a Szerz�d�st al��r� egyik �llam a kor�bbi form�j�ban megsz�nt l�tezni. - Csehszlov�kia, mint egys�ges �llam ugyancsak megsz�nt.
A v�ltoz�sok miatt a Szerz�d�s a jogi form�j�ban sem tarthat� fenn. A fentieken t�lmen�en a k�vetkez�kre k�v�nok m�g r�mutatni. A B�keszerz�d�sek k�vetkezt�ben Magyarorsz�got � t�bbek k�z�tt - az al�bbi vesztes�gek �rt�k:
Haditenger�szet�ket �rt k�r sz�narany�rt�kben: - hadihaj� 60.000 kg sz�narany - haj�gy�ri anyagok, iparcikkek, g�pek 480.000 kg - hadik�rh�zak, hidrogr�fiai hivatalok, hadiakad�mi�k 300.000 kg - hadikik�t�i felszerel�sek 10.000 kg - 801 db haj� 80.000 kg - Fiume kik�t� fel�p�t�s�nek �rt�ke 21.300 kg - Fiume kik�t� ing� �s ingatlan �rt�ke 7.500 kg - tengerhaj�z�si v�llalatoknak ny�jtott seg�ly �sszege 7.500 kg - tengerhaj�z�si v�llalatok vagyona 7.785 kg - �sszesen 974.085 kg sz�narany-�rt�k. (Az adatok dr. Juba Ferenc tenger�szkapit�ny-t�rt�n�sz szak�rt� adatain alapulnak.)
Tov�bbi vesztes�gek: - az orsz�g �sszes arany-, ez�st- �s s�b�ny�ja, - a sz�nb�ny�k 80 %-a, - az erd�k 90 %-a, - vas�tvonalak �s az ezekhez tartoz� vas�ti szerelv�nyek, - a felbecs�lhetetlen �rt�k� m�kincsek, - Fiume, az egyetlen tengeri kik�t� elv�tele, - az �sszes tengeri �s folyami haj�k.
K�zismert t�ny, hogy a B�keszerz�d�s deleg�tusainak tagjai k�z�tt a Magyarorsz�got s�jt� retorzi�t illet�en egyet�rt�s nem volt. A n�zetk�l�nbs�gek a korabeli jegyz�k�nyvekb�l, visszaeml�kez�sekb�l egy�rtelm�en igazolhat�k. A tov�bbiakban a Szerz�d�s l�trej�tt�ben �s a Szerz�d�s megk�t�se ut�ni id�szakban hivatalban l�v� politikai szem�lyis�gek v�lem�ny�t id�zem: David Lloyd George brit minisztereln�k a Londonban, 1928. okt�ber h� 4-�n el�adott besz�d�ben kijelentette: "a teljes okm�ny- �s adatt�r,,amit egyes sz�vets�geseink a b�ket�rgyal�sok sor�n nek�nk szolg�ltattak, hazug �s hamis�tott volt. Nem vett�k �szre a sz�vets�geseink �ltal el�nk terjesztett statisztik�k val�tlans�g�t, amely v�g�l is a diplom�cia t�rt�net�nek legigazs�gtalanabb b�k�j�t hozt�k l�tre, �s amelyek k�vetkezm�nye a nemzetk�zi t�rv�nyek �s a nemzetk�zi jogok legdurv�bb megs�rt�se volt." A fentiekr�l David Lloyd George az eml�kirataiban sz�l.
Henry Pozzi 1933-ban megjelent �r�s�ban kifejezetten felveti a t�rgyal�felek felel�ss�g�t. Lord Newton szerint "a nagy b�keb�r�k nem ismert�k azon nemzetek n�prajz�nak, f�ldrajz�nak �s t�rt�nelm�nek alapelemeit, amelynek sors�t rendezni�k kellett." Robert Cecil angol deleg�tus szerint a N�psz�vets�get azon c�lb�l hozt�k l�tre, hogy "id�r�l id�re hat�rrev�zi�t eszk�z�lj�n." Nicolson Harold, aki a B�kekonferenci�n jelen volt, 1933. �vben a k�vetkez�ket �rta: "Magyarorsz�g feldarabol�sa oly m�don t�rt�nt, hogy az �rdekelt lakoss�g v�lem�ny�t senki sem vette figyelembe." Az angol diplomata "Peacemaking" c�m�k�nyv�ben t�bb �rdekelt �llamf�rfi v�lem�ny�t is �sszegzi, amikor a k�vetkez�tjegyzi fel: "az uralkod� gondolat az volt, hogy az el�rt b�ke rossz �s alkalmazhatatlan, a b�ke az intrik�nak �s a kapzsis�gnak az eredm�nye, �s ez a b�ke ink�bb el�k�sz�ti a h�bor�t, mint azt megakad�lyozn�." Nitti, aki az olasz korm�ny nev�ben sz�lott, a b�kefelt�teleket az�rt tartotta elfogadhatatlannak, mert Magyarorsz�g sz�tdarabol�sa eset�ben a szl�v t�ls�ly ellen nem l�tott semmif�le er�t.
Nitti kit�rt arra is, hogy Olaszorsz�g az Osztr�k-Magyar Monarchi�val, nem pedig Magyarorsz�ggal harcolt. A k�s�bbi amerikai nagyk�vet, Bullit, a k�vetkez�ket �rta Wilson eln�knek: "�n csak egy vagyok azok amilli�k k�z�l, akiknek bizalmuk volt �nben. Mi azt gondoltuk, hogy �n egy p�rtatlan �s igazs�gos b�k�t akar. Ennek ellen�re a ter�leti feldarabol�soknak n�pek lettek az �ldozatai, �s ez mag�ban hordja egy h�bor� cs�r�it. A B�kekonferencia rendelkez�sei bizonyos, hogy �jabb nemzetk�zi �ssze�tk�z�seket �lez fel. Saj�t n�pe �s az emberis�g �rdek�ben az Egyes�lt �llamoknak k�teless�ge, hogy megtagadjaennek az igazs�gtalan b�k�nek az al��r�s�t." Itt kell eml�teni Ionel Bratinau rom�n minisztereln�k 1920. j�lius h� 1. napj�n Bukarestben elhangzott nyilatkozat�t: "nem nyughatunk addig, am�g a magyar n�pet gazdas�gilag �s katonailag teljesen t�nkre nem tessz�k, mert mindaddig, am�g Magyarorsz�gban az �letk�pess�gnek szikr�ja is van, mi magunkat biztons�gban nem �rezhetj�k." A Trianoni B�keszerz�d�s t�rgyal�sa sor�n t�bb esetben felvet�d�tt, hogy Rom�ni�t tekinthetik-e a t�rgyal� felek sz�vets�ges �llamnak. A Franciaorsz�got k�pvisel� Tardieu �s Berthelot voltak azok, akik nem kisneh�zs�gek �r�n �rt�k el azt, hogy az Antant nagyhatalmak Rom�ni�t hadvisel� �llamnak ismerj�k el. Maga Clemenceau minisztereln�k nyilatkozta, hogy "a sz�vets�gesek megegyeztek abban, hogy Rom�ni�t ism�t sz�vets�ges hatalomnak tekintik, �s a Konferenci�n e szerint kezelik", teh�t a sz�vets�gesekRom�ni�nak ugyanolyan sz�m� k�ld�tts�get enged�lyeztek, mint Belgiumnak vagy Szerbi�nak, vagyis azoknak az �llamoknak, amelyek a h�bor� kezdet�t�l annak befejez�s�ig harcoltak N�metorsz�g - Ausztria-Magyarorsz�g ellen. T�rt�nelmi t�ny, hogy a magyar deleg�ci� a B�ket�rgyal�sokon nem vehetett r�szt. Csup�n akkor volt jelen, amikor a meghozott �t�letet, hat�rozatot ar�sz�re k�zbes�tett�k. Ekkor k�z�lt�k a magyar deleg�ci�val, hogy csak akkor lehet tagja a N�psz�vets�gnek, ha a hat�rozatot tudom�sul veszi. A magyar deleg�ci� a k�nyszer�t� k�r�lm�nyek hat�sa alatt �rta al� a B�keszerz�d�st. Ez az al��r�s - mivel a k�nyszer�t� k�r�lm�nyek hat�s�ra t�rt�nt - mind a nemzetk�zi jog, mindpedig a b�r�i joggyakorlat �rtelm�ben �rv�nytelen.
A k�zelm�lt - de a B�keszerz�d�s k�vetkezm�nyeivel szorosan �sszef�gg� - jellemz� p�ld�ja a 169/1997-1991/18 sz�m� t�rv�ny, melyet a rom�n illet�kes szervek fogadtak el. Ez rendelkezik at�rv�nytelen�l elvett, elkobzott ingatlanok eredeti tulajdonosainak t�rt�n� visszaszolg�ltat�s�r�l. E t�rv�ny nemzetk�zi visszhangja pozit�v. Ugyanakkor t�ny, hogy a t�rv�ny ellen�re a Rom�ni�ban kisebbs�gben �l� magyar anyanyelv� lakoss�g - akiknek mintegy 70-75 %-aa t�rv�ny hat�ly al� tartozna - semmif�le kor�bban elkobzott vagyon�t vissza nem kapta. Hasonl�an a t�rv�ny hat�lya nem terjedt ki a r�mai katolikus egyh�zra sem.
Z�rad�k:
A pet�ci�b�l kit�nik, hogy a Trianoni szerz�d�s elfogad�sakor Magyarorsz�got az I.vil�gh�bor�ban val� r�szv�tel��rt b�ntett�k meg. A P�rizsi B�keszerz�d�s al��r�sakor viszont Magyarorsz�got a II.
vil�gh�bor�ban val� r�szv�tele miatt marasztalt�k el.
Mindk�t szerz�d�s
kollekt�v b�ntet�sr�l rendelkezett, ami a nemzetk�zi jog alapj�n elfogadhatatlan.
�sszess�g�ben meg�llap�that�, hogy mind a Trianoni, mind a P�rizsi B�keszerz�d�s alakilag �s jogilag is �rv�nytelen. Az elcsatolt ter�leten �l� magyar �llampolg�rok s�relm�re 1920. �vt�l kezd�d�en olyan b�ncselekm�nyek elk�vet�se t�rt�nt, amelyek a nemzetk�zi jog alapj�n nem �v�lnek el. Sz�ks�ges annak b�r�s�g �ltal t�rt�n� kimond�sa, hogy a fent eml�tett Szerz�d�sek �rv�nytelenek �s az �rv�nytelens�g k�vetkezt�ben a Magyar N�pet jogorvoslat illeti meg.
A b�ntet�jogi felel�ss�g k�rd�se is vizsg�latot ig�nyel. A t�ny felt�r�shoz k�v�n seg�ts�get ny�jtani az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS, amikor egy nemzetk�zi vizsg�l�bizotts�g fel�ll�t�s�t szorgalmazza, �s ehhez a maga r�sz�r�l minden seg�ts�get megad. A vizsg�l�bizotts�g fel�ll�t�s�t 25-30 f� r�szv�tel�vel javaslom, amelyekb�l 10 szak�rt�t az INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBUS deleg�lna. E szem�lyek az elcsatolt ter�leteken haszn�latos nyelvet besz�lik. A bizotts�g tagjai a pet�ci�ban foglaltakat a helysz�ni vizsg�latok keret�ben konkr�tan igazolj�k. Az 1956-os Magyar Forradalom idej�n az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�nek nem volt lehet�s�ge t�mogatni a magyar nemzet szabads�gharc�t. A k�r�lm�nyek megv�ltoztak.
Az ENSZ-nek most lehet�s�ge ny�lik arra, hogy j�v�tegye az akkori k�z�mb�ss�g�t.
Tisztelettel: Prof. Ludwig von Lang f�titk�r