Szép nők fekete-fehérben

Egy hosszú folyamat eredménye a Martin Munkácsi: Think while you shoot (Gondolkodj miközben exponálsz!) című kiállítás. Évek óta láthattunk kisebb nagyobb tárlatokat, ahol az itthon ismeretlen, ám világhírű magyar fotográfusok képeit igyekeztek bemutatni a nagyközönségnek. Lassan szivárogtak a fotók és az információk, de végül elértünk oda, hogy Lucien Hervé, André Kertész, Brassai, Robert Capa és Martin Munkácsi neve túllépett a szakmai kereteken és a laikusok is magabiztosan ejtik ki. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltött be a Ludwig, amelyik a tavalyi Capa tárlat után újból egy kivételes alkotónak munkáinak ad otthont.

Szép képek

Martin Munkácsinak állandó jelzőjévé vált a „divatfotózás megújítója”, igen hízelgő jelzős szerkezet. Ezt a tettet Amerikában sikerült végrehajtania, miután a 1934-ben a fasizálodó Németországból New Yorkba emigrált, hogy a Harper's Baazarnak dolgozzon. Az újítás abban állt,  hogy az addig műtermekben, élő bábuként fotózott modelleket kivitte a szabadba és megmozgatta őket. A baba-nők pedig futottak, lobogtak, mosolyogtak, egy szóval végre élő nőként viselkedtek és néztek ki. Munkácsi méltatói kiemelik, hogy ezzel az aktussal a modern, aktív nő kialakulásában is szerepet játszottak képei, és ha azt vesszük, hogy a magazinok napjainkban is milyen hatást gyakorolnak a nőkre, könnyű belátni, hogy nem túloznak. Ezen a ponton azonban érdemes megállni egy pillanatra. A képeken szereplő nők ugyanis egytől egyig csinosak, szexik és vonzók, de a mai magazin fotókhoz képest mérhetetlenül átlagosak. Nem látunk sem extra karcsú derekakat, sem óriási melleket vagy felturbózott hajkoronákat, ráadásul meglepően kevés a látható bőrfelület. A modellek a maguk természetességében szépek, no meg a fényképész által, aki nagyon szerette a nőket.

Távoli képek

Munkácsi a fél világot bejárta és végigfotózta, de ezek közül a képek közül csak a legemblematikusabbakat állították ki. Ezek közé tartozik a Fiúk a

Tanganyika-tó partján (ez a kép vitte Henri Cartier-Bressont a fotográfusi pályára) és a brazil kávéválság képei, amik amellett, hogy fontos kordokumentumok, egy irigylésre méltó és azóta teljesen elérhetetlen lehetőség révén születtek meg: Munkácsi ugyanis Zeppelin léghajóval ment Brazíliába.

Komoly témákat azonban nem csak távoli kontinenseken örökített meg. Zsidó származása ellenére   sokáig dolgozhatott Berlinben, sőt ő fotózta végig Hitler hatalom átvételét is, ahol a sokszor őrült bohócnak beállított diktátor ijesztő összeszedettséggel és határozottsággal lépdel a hatalom felé.

Híres képek

Kora több híressége megfordult kamerája előtt, akiket Munkácsi a klasszikus portréfotózástól teljesen eltérő formában, örökített meg. Hogy Fred Astaire-t éppen egy piruett közben kapta le, szinte kiszámítható poén, de az a Greta Garbo kép amin Garbo nem is látszik, a színésznő személyiségét ismerve, zseniális geg.

Martin Munkácsi csodálatos világa

Munkácsi képei, legyen bármi is a témájuk, elegánsak. Kétségtelen tény, hogy a fekete-fehér képeken minden szebbnek tűnik, még a focimeccs szurkolói is, de Munkácsi fotóin egy szebb világ köszön vissza. Mindenki elegáns, mosolyog, siet, törekszik valami fele, egy szóval él.

Ezt a hangulatot pedig nehéz lenne akár a boldog békeidőkre, akár a jobb életkörülményekre fogni. A képek titka Munkácsiban rejlik, aki egy helyütt maga is bevallotta, hogy a fotói egyedülálló költészete nehéz gyerekkorából fakad, amikor „mindent ki kellett próbálni a versírástól a bogyógyűjtésig.” 17 évesen már dolgozott, 21 évesen nősült először (aztán még párszor), az egyik lánya még gyerekként meghalt. Ezen események azonban nem megtörték, hanem csak még inkább az élet élvezetére, és annak megörökítésére sarkalták.

Martin Munkácsi: Think while you shoot

Ludwig Múzeum ‒ Kortárs Művészeti Múzeum

Nyitva: 2011. január 9-ig